Olvastam egy Tissier-interjú fordítást itt: az Aikimag blogon és nagyon megfogott az a rész, amikor arról beszél, hogy szerinte milyen fontos, hogy figyeljünk a nyitások kerülésére.
Az mondjuk érdekes, hogy hogyan lehetne megfogalmazni a nyitást, főleg ha nem harcról, hanem másfajta kontaktusról van szó, de nekem lejött valami, annyira, mint amikor néhány részletet Takuan írásából, mert olyan pontot fogott meg a tudatomban, amit éreztem, hogy hatással van a mozgásomra vagy a tartásomra - vagy a tudatosságomra. nagyon érdekes volt. Mintha egyfajta folyamatos koncentrálás lett volna, egyfajta meditáció. Az mondjuk kérdés, hogy közben hogyan tudnék "laza", tehát rendes kontaktusban is maradni a környezetemmel. Eléggé japán.
"A budo lényege a rések hiánya, a waki ga nai azt jelenti, hogy soha se nyissunk, se mozdulattal, se szavakkal."
Tovább...
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: aikido. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: aikido. Összes bejegyzés megjelenítése
2013. november 27., szerda
2013. november 8., péntek
Életem legjobb mozdulata
Nem hittem volna, hogy ilyen eljön majd - ebből is látszik, milyen kishitű vagyok - ráadásul pontosan "eddigi" életem legjobbja lenne, de az már nem hangzik olyan jól.
A mai edzés nagy megértése az volt, hogy erősen kiviláglott, hogy a lábamat külön mozgatom a felsőtestemtől. Nagyrészt. Ez gázos, mert a mozgás egyik legnagyobb hatékonyságát pont a lábakon (sarkakon) keresztül lehetne elérni. Így viszont hiába erőlködök a karommal, csak bénázás lesz belőle. Nem hiába téma olyan régen, hogy a csípő milyen fontos a mozgásoknál, onnan kell kiindulnia az erőnek, nem a karokból. A csípő meg a lábakon nyugszik. Én meg a kezemmel próbálom elérni a kibillentést. :) Amúgy is kéne egyedül gyakorolnom, anélkül azt vagy sokkal lassabb, vagy semmilyen a fejlődésem. Ezt a koordinációt meg pont lehetne.
Ami viszont király volt, pont akkor, amikor Zoli erre rávezetett, Tibivel az utolsó 2-3 kota-gaeshi nagyon jól ment. Hullámoztam, vittem magammal, folyamatosan. Amúgy is felpörgetett az első gyakorlat, ami inkább bemelegítés, mert folyamatos kibillentést, vezetést gyakoroltat úgy, hogy az egyik csuklót fogja az uke, azon keresztül irányítjuk őt, de a sikerült kota-gaeshi nagyon feldobott. A poén, hogy amikor látom, hogy Zoli jön csekkolni, hogy mit csinálunk, persze mindig rosszul sikerül éppen, bármi is az. :)
Szóval volt egy nagyon jó élményem ma reggel. Tovább...
A mai edzés nagy megértése az volt, hogy erősen kiviláglott, hogy a lábamat külön mozgatom a felsőtestemtől. Nagyrészt. Ez gázos, mert a mozgás egyik legnagyobb hatékonyságát pont a lábakon (sarkakon) keresztül lehetne elérni. Így viszont hiába erőlködök a karommal, csak bénázás lesz belőle. Nem hiába téma olyan régen, hogy a csípő milyen fontos a mozgásoknál, onnan kell kiindulnia az erőnek, nem a karokból. A csípő meg a lábakon nyugszik. Én meg a kezemmel próbálom elérni a kibillentést. :) Amúgy is kéne egyedül gyakorolnom, anélkül azt vagy sokkal lassabb, vagy semmilyen a fejlődésem. Ezt a koordinációt meg pont lehetne.
Ami viszont király volt, pont akkor, amikor Zoli erre rávezetett, Tibivel az utolsó 2-3 kota-gaeshi nagyon jól ment. Hullámoztam, vittem magammal, folyamatosan. Amúgy is felpörgetett az első gyakorlat, ami inkább bemelegítés, mert folyamatos kibillentést, vezetést gyakoroltat úgy, hogy az egyik csuklót fogja az uke, azon keresztül irányítjuk őt, de a sikerült kota-gaeshi nagyon feldobott. A poén, hogy amikor látom, hogy Zoli jön csekkolni, hogy mit csinálunk, persze mindig rosszul sikerül éppen, bármi is az. :)
Szóval volt egy nagyon jó élményem ma reggel. Tovább...
2013. szeptember 19., csütörtök
Útkereszteződés
Összeért két vonal, legalábbis a fejemben, ma keresztezte az aikido a go egymás útját, a kis körben legendás Muki cukiban (nagyon jó cukrászda szerintem), edzés után.
Elvittem reggel az edzésre a kis táblalapot és valamennyi követ, mert Zolinak ajánlottam a gót és így már lett alapja annak, hogy góklubot erőltessek a többiekre. :) Tiborral néhány atari-go után Petivel is volt egy, aztán Zoli maradt, ő viszont úgy tűnt rendes játszmára lenne vevő, úgyhogy 5 köves előnnyel játszottunk egyet.
Ahogy sokmindenben, most is azt vettem észre, hogy egyrészt nagyon ráerőltetem a másikra, amit szeretnék, tehát ha lépett egy rosszat, akkor javítottam és ez valószínűleg nem volt jó. Végülis az edzéseken sem így megy a dolog, nem javítanak ki mindent, hanem lassan tanulja meg az ember - lehet Tibort és Petit el is riasztottam kicsit.
Zoli mondta is, hogy a saját hibájából akar tanulni. Ez egyébként érdekes volt. Legalábbis, ahogy láttam. Egyrészt mert teljesen nyugodt maradt, nem tudom mi felé irányult a dolog, ahogy utólag felidézem semmi felé. Tehát nem győzni akart, vagy beletanulni, hanem csak csinálni úgy, ahogy éppen tudja. Kontraszt ehhez képest, hogy én amikor vesztettem, akkor az kicsit felzaklatott, nyugtalan lettem.
A játszmában egyébként mohó voltam, túl sok vágási pontot hagytam, mert két átlóban próbáltam két sarkot becserkészni, aztán (jó, kis segítséggel) levette egy csoportomat, amivel szinte mind a négy sarok az övé lett. Szép volt. Ha úgy nézem, biztonságosan játszott, akkor is, ha lépett szerintem felesleges lépéseket, ami egy elsőjátszmás játékostól teljesen oké, de a végén még hasznosnak is bizonyultak az első vonalra rakott kövek! :)
Szóval igen érdekes reggel volt ez: az aikido edzőmmel játszottam go-t és vesztettem - ebben is tanulhatok tőle. És ez a 111. bejegyzés. :) Tovább...
Elvittem reggel az edzésre a kis táblalapot és valamennyi követ, mert Zolinak ajánlottam a gót és így már lett alapja annak, hogy góklubot erőltessek a többiekre. :) Tiborral néhány atari-go után Petivel is volt egy, aztán Zoli maradt, ő viszont úgy tűnt rendes játszmára lenne vevő, úgyhogy 5 köves előnnyel játszottunk egyet.
Ahogy sokmindenben, most is azt vettem észre, hogy egyrészt nagyon ráerőltetem a másikra, amit szeretnék, tehát ha lépett egy rosszat, akkor javítottam és ez valószínűleg nem volt jó. Végülis az edzéseken sem így megy a dolog, nem javítanak ki mindent, hanem lassan tanulja meg az ember - lehet Tibort és Petit el is riasztottam kicsit.
Zoli mondta is, hogy a saját hibájából akar tanulni. Ez egyébként érdekes volt. Legalábbis, ahogy láttam. Egyrészt mert teljesen nyugodt maradt, nem tudom mi felé irányult a dolog, ahogy utólag felidézem semmi felé. Tehát nem győzni akart, vagy beletanulni, hanem csak csinálni úgy, ahogy éppen tudja. Kontraszt ehhez képest, hogy én amikor vesztettem, akkor az kicsit felzaklatott, nyugtalan lettem.
A játszmában egyébként mohó voltam, túl sok vágási pontot hagytam, mert két átlóban próbáltam két sarkot becserkészni, aztán (jó, kis segítséggel) levette egy csoportomat, amivel szinte mind a négy sarok az övé lett. Szép volt. Ha úgy nézem, biztonságosan játszott, akkor is, ha lépett szerintem felesleges lépéseket, ami egy elsőjátszmás játékostól teljesen oké, de a végén még hasznosnak is bizonyultak az első vonalra rakott kövek! :)
Szóval igen érdekes reggel volt ez: az aikido edzőmmel játszottam go-t és vesztettem - ebben is tanulhatok tőle. És ez a 111. bejegyzés. :) Tovább...
2013. szeptember 9., hétfő
Önbizalom és változtatás
Góban most több új dolgot gyakoroltam és a jelek szerint van látszatja, aikido-ban viszont erősen küzdelmes a "másképp csinálni" esete.
Elkezdtem a tsumego nézegetést és néhány profi játszmát is kiraktam, ami egészen frissnek hatott amiatt, hogy valami átjött a lépések ritmusából, a figyelem központjából, ami alapján talán valamit fel tudtam venni az én játszmáimba is. Nagyon valószínű, hogy igen, mert most az OGS-en 7 vagy 8 játszmát sorban nyertem, ami lehet véletlen is, de őszintén szólva magabiztosabb vagyok, mint akár nyáron voltam. Érzem, hogy többen, akikkel játszom, nem alkalmazzák azt a fajta lazaságot, rugalmasságot, nagyobb hatású lépéseket, amit éreztem a profi játszmákon és próbáltam beleérezni a sajátjaimba is. Így előnyben érzem magam velük és a jelek szerint a játszmákban is előnyben vagyok.
Az első őszi edzésen viszont kudarcélményem volt, mert összeakadt a kezem, nem tudtam hogyan csináljak egy egyszerű kotagaeshi-t shomen-uchi-ból. Kész voltam. Renáta azt mondta, hogy mintha előre eldönteném, hogy nem sikerül, úgyhogy itt valami feloldani való van az elmémben, de ez tudatosan attól félek nehéz lesz, mert pont ott lehet a megkötés. Tovább...
Elkezdtem a tsumego nézegetést és néhány profi játszmát is kiraktam, ami egészen frissnek hatott amiatt, hogy valami átjött a lépések ritmusából, a figyelem központjából, ami alapján talán valamit fel tudtam venni az én játszmáimba is. Nagyon valószínű, hogy igen, mert most az OGS-en 7 vagy 8 játszmát sorban nyertem, ami lehet véletlen is, de őszintén szólva magabiztosabb vagyok, mint akár nyáron voltam. Érzem, hogy többen, akikkel játszom, nem alkalmazzák azt a fajta lazaságot, rugalmasságot, nagyobb hatású lépéseket, amit éreztem a profi játszmákon és próbáltam beleérezni a sajátjaimba is. Így előnyben érzem magam velük és a jelek szerint a játszmákban is előnyben vagyok.
Az első őszi edzésen viszont kudarcélményem volt, mert összeakadt a kezem, nem tudtam hogyan csináljak egy egyszerű kotagaeshi-t shomen-uchi-ból. Kész voltam. Renáta azt mondta, hogy mintha előre eldönteném, hogy nem sikerül, úgyhogy itt valami feloldani való van az elmémben, de ez tudatosan attól félek nehéz lesz, mert pont ott lehet a megkötés. Tovább...
2013. augusztus 13., kedd
Kérdések
Ja, hát folyamatos kérdés számomra a fejlődés, mostanában viszont kezdek arra rájönni, hogy sokkal fontosabb az erőfeszítés megtétele, mint az, hogy hol vagyok, vagy hova akarok jutni.
Idén nyáron már Zolival edzettünk szervezetileg is, ami nekem nagyon tetszett, mert szimpatikus a hozzáállása a dolgokhoz általában és a tanulásról is sokat tanulok tőle.
Edzőtábor nem volt, mert még a tagdíjat sem fizettem be idén és amúgy is pont szabi alatt lett volna, meg pénzem sincs...
Sok visszajelzést kaptam szerencsére az edzéseken, amit felraktam a polcra és próbálom szem előtt tartani, de mondom, a legtöbbet attól várom, hogy a gyakorlás rendes elvégzésére figyeljek, semmi másra. Egész elképesztő, hogy ilyen elemi igazságokig el kell jutni. :)
Úgyhogy edzések vannak, rendszeresebben is járok, többet kávézok velük és az egész hangsúlya alakul, ami jó, Zoli jó kihívásokat ad.
Aztán lehet, hogy szeptembertől változnak újra a dolgok, de azt mondják, hogy ami jön fogadd el, ami megy, engedd el. :) Tovább...
Idén nyáron már Zolival edzettünk szervezetileg is, ami nekem nagyon tetszett, mert szimpatikus a hozzáállása a dolgokhoz általában és a tanulásról is sokat tanulok tőle.
Edzőtábor nem volt, mert még a tagdíjat sem fizettem be idén és amúgy is pont szabi alatt lett volna, meg pénzem sincs...
Sok visszajelzést kaptam szerencsére az edzéseken, amit felraktam a polcra és próbálom szem előtt tartani, de mondom, a legtöbbet attól várom, hogy a gyakorlás rendes elvégzésére figyeljek, semmi másra. Egész elképesztő, hogy ilyen elemi igazságokig el kell jutni. :)
Úgyhogy edzések vannak, rendszeresebben is járok, többet kávézok velük és az egész hangsúlya alakul, ami jó, Zoli jó kihívásokat ad.
Aztán lehet, hogy szeptembertől változnak újra a dolgok, de azt mondják, hogy ami jön fogadd el, ami megy, engedd el. :) Tovább...
2013. február 10., vasárnap
2012
Mi történt tavaly? Gyakorlom tovább mindkét "sportot".
Utóbb rávilágítottak, hogy nem is olvastam aikido-s könyvet, vagyis felületes az érdeklődésem ezek szerint. Lehet. Örülök, hogy csinálhatom, talán fejlődök is valamit, bár a legjobb visszajelzés az volt, mikor arra a panaszra, hogy nem érzem a fejlődést, visszakérdezett Balázs, hogy miért, mit akarok, helyből hátra szaltót csinálni? :)
Góban párszor átléptem KGS-en a 6 kyu-s szintet, ami nem rossz, de nem egy eget verő fejlődés. Többet játszom online, a dragont otthagytam, lehet az OGS-t is ott fogom hagyni, mert nyűgös a hosszúra nyúlt játékok szálainak felvétele.
Idén többet akarok versenyekre járni, fogok is, és többet akarok edzésre is járni. Fogok is.
Itt a mai szép vereségem.
Biztos voltam benne, hogy megnyerm és a végén egy sekivel elvett egy csomó pontot. Utána magyarázta szerencsére, rendes volt, hogy nem csak a két szemnyi hely elvétele a fontos, hanem egyáltalán, saját területet nem szabad neki hagyni. Mert akkor lesz mire támaszkodnia, hogy enkem jöjjön és szépen behúzzon a csőbe. Jó volt.
Tovább...
Utóbb rávilágítottak, hogy nem is olvastam aikido-s könyvet, vagyis felületes az érdeklődésem ezek szerint. Lehet. Örülök, hogy csinálhatom, talán fejlődök is valamit, bár a legjobb visszajelzés az volt, mikor arra a panaszra, hogy nem érzem a fejlődést, visszakérdezett Balázs, hogy miért, mit akarok, helyből hátra szaltót csinálni? :)
Góban párszor átléptem KGS-en a 6 kyu-s szintet, ami nem rossz, de nem egy eget verő fejlődés. Többet játszom online, a dragont otthagytam, lehet az OGS-t is ott fogom hagyni, mert nyűgös a hosszúra nyúlt játékok szálainak felvétele.
Idén többet akarok versenyekre járni, fogok is, és többet akarok edzésre is járni. Fogok is.
Itt a mai szép vereségem.
Biztos voltam benne, hogy megnyerm és a végén egy sekivel elvett egy csomó pontot. Utána magyarázta szerencsére, rendes volt, hogy nem csak a két szemnyi hely elvétele a fontos, hanem egyáltalán, saját területet nem szabad neki hagyni. Mert akkor lesz mire támaszkodnia, hogy enkem jöjjön és szépen behúzzon a csőbe. Jó volt.
(;GM[1]FF[4]CA[UTF-8]AP[CGoban:3]ST[2]
RU[Japanese]SZ[19]HA[3]KM[0.50]TM[1500]OT[5x30 byo-yomi]
PW[Kiehlmanic]PB[zhalasz]WR[4k]BR[7k]DT[2013-02-10]PC[The KGS Go Server at http://www.gokgs.com/]AB[pd][dp][pp]C[Kiehlmanic [4k\]: Hi
Kiehlmanic [4k\]: Have fun
]RE[W+4.50]
;W[dc]WL[1494.087]C[zhalasz [7k\]: hi, gg
]
;B[de]BL[1377.854]
;W[ce]WL[1491.176]
;B[cf]BL[1373.842]
;W[cd]WL[1490.256]
;B[df]BL[1372.478]
;W[fc]WL[1488.805]
;B[di]BL[1368.822]
;W[fq]WL[1487.519]
;B[cn]BL[1366.225]
;W[ip]WL[1486.082]
;B[nq]BL[1364.66]
;W[lq]WL[1483.974]
;B[qf]BL[1362.294]
;W[qn]WL[1481.941]
;B[qo]BL[1359.094]
;W[pn]WL[1480.241]
;B[qi]BL[1356.821]
;W[qk]WL[1478.208]
;B[jd]BL[1353.392]
;W[nc]WL[1476.493]
;B[lc]BL[1350.157]
;W[ne]WL[1474.633]
;B[hc]BL[1345.601]
;W[pc]WL[1471.968]
;B[qc]BL[1341.889]
;W[pb]WL[1469.235]
;B[od]BL[1338.843]
;W[nd]WL[1467.802]
;B[oc]BL[1336.934]
;W[ob]WL[1466.261]
;B[qb]BL[1335.417]
;W[mb]WL[1464.32]
;B[lb]BL[1333.436]
;W[fe]WL[1460.67]
;B[eq]BL[1325.399]
;W[fp]WL[1458.458]
;B[lp]BL[1318.169]
;W[kq]WL[1456.321]
;B[mp]BL[1316.595]
;W[no]WL[1454.082]
;B[oo]BL[1297.168]
;W[on]WL[1451.311]
;B[np]BL[1294.513]
;W[mn]WL[1448.845]
;B[po]BL[1284.32]
;W[oj]WL[1446.282]
;B[pj]BL[1282.02]
;W[pk]WL[1444.742]
;B[oi]BL[1280.289]
;W[nj]WL[1443.84]
;B[nm]BL[1277.776]
;W[nn]WL[1440.98]
;B[ml]BL[1276.239]
;W[kn]WL[1438.63]
;B[kl]BL[1273.851]
;W[lj]WL[1434.798]
;B[lk]BL[1270.935]
;W[mk]WL[1431.112]
;B[kj]BL[1267.446]
;W[li]WL[1429.49]
;B[jn]BL[1262.865]
;W[jo]WL[1426.736]
;B[im]BL[1259.58]
;W[lm]WL[1421.821]
;B[ll]BL[1257.07]
;W[in]WL[1420.689]
;B[hm]BL[1252.728]
;W[jm]WL[1419.438]
;B[jl]BL[1250.94]
;W[ki]WL[1418.201]
;B[jj]BL[1248.306]
;W[ck]WL[1415.254]
;B[cj]BL[1245.634]
;W[dk]WL[1413.86]
;B[em]BL[1238.959]
;W[dm]WL[1412.471]
;B[dn]BL[1237.142]
;W[el]WL[1411.378]
;B[fm]BL[1235.939]
;W[en]WL[1410.144]
;B[eo]BL[1230.063]
;W[fn]WL[1408.69]
;B[fo]BL[1225.146]
;W[gn]WL[1406.918]
;B[fl]BL[1222.017]
;W[fk]WL[1405.403]
;B[hn]BL[1216.083]
;W[go]WL[1402.133]
;B[gk]BL[1203.626]
;W[fj]WL[1399.783]
;B[gj]BL[1201.87]
;W[fi]WL[1396.9]
;B[gi]BL[1199.86]
;W[fh]WL[1395.078]
;B[cm]BL[1184.365]
;W[dl]WL[1393.004]
;B[bj]BL[1155.445]
;W[bk]WL[1390.521]
;B[gb]BL[1153.837]
;W[ih]WL[1386.184]
;B[ii]BL[1151.388]
;W[jh]WL[1384.428]
;B[hh]BL[1148.981]
;W[hg]WL[1383.666]
;B[gh]BL[1147.113]
;W[gg]WL[1380.045]
;B[fg]BL[1140.975]
;W[eg]WL[1378.501]
;B[ff]BL[1139.09]
;W[ef]WL[1377.534]
;B[gf]BL[1137.559]
;W[dh]WL[1367.715]
;B[ch]BL[1132.729]
;W[ee]WL[1362.696]
;B[dg]BL[1130.458]
;W[eh]WL[1361.246]
;B[bf]BL[1122.651]
;W[ho]WL[1358.157]
;B[er]BL[1118.892]
;W[gm]WL[1355.206]
;B[ik]BL[1086.361]
;W[hl]WL[1351.956]
;B[gl]BL[1077.787]
;W[il]WL[1349.92]
;B[gr]BL[1072.135]
;W[fr]WL[1348.206]
;B[fs]BL[1070.207]
;W[hr]WL[1347.009]
;B[gq]BL[1067.787]
;W[gp]WL[1344.837]
;B[hq]BL[1066.161]
;W[ir]WL[1343.51]
;B[iq]BL[1063.622]
;W[jq]WL[1341.875]
;B[gs]BL[1054.656]
;W[be]WL[1332.863]
;B[dd]BL[1043.529]
;W[bc]WL[1330.772]
;B[ed]BL[1036.463]
;W[ec]WL[1329.187]
;B[fd]BL[1033.964]
;W[gd]WL[1323.833]
;B[ge]BL[1025.721]
;W[he]WL[1322.053]
;B[ig]BL[1021.915]
;W[hf]WL[1320.163]
;B[jf]BL[1018.159]
;W[id]WL[1316.474]
;B[ic]BL[1016.004]
;W[jc]WL[1315.092]
;B[kd]BL[1011.542]
;W[jb]WL[1312.161]
;B[ib]BL[1009.572]
;W[ja]WL[1310.148]
;B[ka]BL[1003.057]
;W[fb]WL[1306.937]
;B[ha]BL[984.474]
;W[fa]WL[1245.646]
;B[ia]BL[927.052]
;W[ga]WL[1240.021]
;B[kb]BL[922.422]
;W[gc]WL[1238.596]
;B[mf]BL[918.379]
;W[nf]WL[1236.037]
;B[mg]BL[916.041]
;W[ng]WL[1234.776]
;B[kg]BL[912.601]
;W[nh]WL[1231.775]
;B[ie]BL[905.183]
;W[hd]WL[1229.979]
;B[kc]BL[903.396]
;W[le]WL[1226.721]
;B[me]BL[900.958]
;W[md]WL[1224.217]
;B[ld]BL[899.348]
;W[jg]WL[1220.681]
;B[kf]BL[894.057]
;W[if]WL[1219.299]
;B[bh]BL[879.307]
;W[ag]WL[1202.107]
;B[bg]BL[872.077]
;W[af]WL[1199.33]
;B[ah]BL[870.006]
;W[dj]WL[1197.456]
;B[ci]BL[866.797]
;W[aj]WL[1194.424]
;B[ai]BL[864.547]
;W[ak]WL[1192.068]
;B[bm]BL[862.485]
;W[mr]WL[1179.874]
;B[nr]BL[860.102]
;W[qg]WL[1178.162]
;B[rg]BL[857.715]
;W[qe]WL[1175.987]
;B[pf]BL[854.098]
;W[pe]WL[1173.021]
;B[oe]BL[850.45]
;W[rf]WL[1169.728]
;B[re]BL[847.139]
;W[rh]WL[1168.361]
;B[sf]BL[845.295]
;W[qh]WL[1166.009]
;B[pg]BL[834.145]
;W[ph]WL[1164.762]
;B[oh]BL[832.236]
;W[pi]WL[1162.594]
;B[ri]BL[828.294]
;W[sh]WL[1153.749]
;B[og]BL[819.407]
;W[of]WL[1149.726]
;B[qd]BL[815.27]
;W[qj]WL[1145.716]
;B[ni]BL[811.174]
;W[mh]WL[1144.113]
;B[mi]BL[807.179]
;W[lh]WL[1141.46]
;B[mj]BL[803.179]
;W[nk]WL[1139.997]
;B[ji]BL[794.145]
;W[kh]WL[1136.404]
;B[ro]BL[789.432]
;W[rn]WL[1123.733]
;B[sn]BL[786.793]
;W[sm]WL[1108.989]
;B[so]BL[783.12]
;W[rl]WL[1097.273]
;B[ep]BL[777.273]
;W[hp]WL[1086.508]
;B[mq]BL[771.777]
;W[ms]WL[1081.621]
;B[ns]BL[768.827]
;W[ks]WL[1075.947]
;B[kp]BL[764.342]
;W[jp]WL[1071.941]
;B[om]BL[757.056]
;W[pm]WL[960.12]
;B[ol]BL[753.382]C[zhalasz [7k\]: play to timeout?
]
;W[pl]WL[589.659]C[Kiehlmanic [4k\]: Sorry
Kiehlmanic [4k\]: Got distracted
]
;B[ok]BL[673.189]
;W[hs]WL[579.022]C[zhalasz [7k\]: ok
]
;B[es]BL[668.653]
;W[jr]WL[573.397]
;B[ae]BL[660.838]
;W[ad]WL[571.333]
;B[af]BL[658.839]
;W[je]WL[570.714]
;B[ke]BL[656.914]
;W[lg]WL[569.092]
;B[lf]BL[655.434]
;W[ie]WL[568.34]
;B[ma]BL[651.815]
;W[na]WL[566.544]
;B[la]BL[645.582]
;W[pa]WL[564.443]
;B[qa]BL[643.631]
;W[sg]WL[560.716]
;B[rf]BL[641.837]
;W[mc]WL[557.225]
;B[am]BL[635.35]
;W[hk]WL[555.765]
;B[hj]BL[633.624]
;W[lo]WL[551.775]
;B[nl]BL[628.379]
;W[pj]WL[550.315]
;B[mo]BL[624.684]
;W[ko]WL[547.027]
;B[km]BL[620.598]
;W[mm]WL[544.385]
;B[ei]BL[614.894]
;W[ej]WL[539.706]
;B[hb]BL[609.763]
;W[qq]WL[529.723]
;B[pq]BL[604.434]
;W[pr]WL[527.683]
;B[or]BL[600.519]
;W[rr]WL[523.66]
;B[ps]BL[588.906]
;W[qr]WL[521.893]
;B[qs]BL[584.699]
;W[rs]WL[519.719]
;B[os]BL[579.62]
;W[sq]WL[516.164]
;B[rp]BL[575.347]
;W[oq]WL[514.318]
;B[op]BL[572.123]
;W[rq]WL[513.29]
;B[sr]BL[566.622]
;W[qp]WL[510.422]
;B[]BL[551.149]
;W[]WL[510.42]TW[aa][ba][ca][da][ea][oa][ab][bb][cb][db][eb][nb][ac][cc][bd][ge][ff][gf][fg][ig][qi][ri][si][rj][sj][ek][rk][sk][ql][sl][hm][im][qm][rm][hn][jn][ln][io][kr][lr][is][js][ls]TB[ja][ra][sa][jb][rb][sb][jc][rc][sc][rd][sd][le][pe][qe][se][ag][cg][bi][hi][ij][jk][kk][an][bn][ao][bo][co][do][ap][bp][cp][aq][bq][cq][dq][ar][br][cr][dr][as][bs][cs][ds]C[zhalasz [7k\]: thanks
Kiehlmanic [4k\]: Thanks
])
RU[Japanese]SZ[19]HA[3]KM[0.50]TM[1500]OT[5x30 byo-yomi]
PW[Kiehlmanic]PB[zhalasz]WR[4k]BR[7k]DT[2013-02-10]PC[The KGS Go Server at http://www.gokgs.com/]AB[pd][dp][pp]C[Kiehlmanic [4k\]: Hi
Kiehlmanic [4k\]: Have fun
]RE[W+4.50]
;W[dc]WL[1494.087]C[zhalasz [7k\]: hi, gg
]
;B[de]BL[1377.854]
;W[ce]WL[1491.176]
;B[cf]BL[1373.842]
;W[cd]WL[1490.256]
;B[df]BL[1372.478]
;W[fc]WL[1488.805]
;B[di]BL[1368.822]
;W[fq]WL[1487.519]
;B[cn]BL[1366.225]
;W[ip]WL[1486.082]
;B[nq]BL[1364.66]
;W[lq]WL[1483.974]
;B[qf]BL[1362.294]
;W[qn]WL[1481.941]
;B[qo]BL[1359.094]
;W[pn]WL[1480.241]
;B[qi]BL[1356.821]
;W[qk]WL[1478.208]
;B[jd]BL[1353.392]
;W[nc]WL[1476.493]
;B[lc]BL[1350.157]
;W[ne]WL[1474.633]
;B[hc]BL[1345.601]
;W[pc]WL[1471.968]
;B[qc]BL[1341.889]
;W[pb]WL[1469.235]
;B[od]BL[1338.843]
;W[nd]WL[1467.802]
;B[oc]BL[1336.934]
;W[ob]WL[1466.261]
;B[qb]BL[1335.417]
;W[mb]WL[1464.32]
;B[lb]BL[1333.436]
;W[fe]WL[1460.67]
;B[eq]BL[1325.399]
;W[fp]WL[1458.458]
;B[lp]BL[1318.169]
;W[kq]WL[1456.321]
;B[mp]BL[1316.595]
;W[no]WL[1454.082]
;B[oo]BL[1297.168]
;W[on]WL[1451.311]
;B[np]BL[1294.513]
;W[mn]WL[1448.845]
;B[po]BL[1284.32]
;W[oj]WL[1446.282]
;B[pj]BL[1282.02]
;W[pk]WL[1444.742]
;B[oi]BL[1280.289]
;W[nj]WL[1443.84]
;B[nm]BL[1277.776]
;W[nn]WL[1440.98]
;B[ml]BL[1276.239]
;W[kn]WL[1438.63]
;B[kl]BL[1273.851]
;W[lj]WL[1434.798]
;B[lk]BL[1270.935]
;W[mk]WL[1431.112]
;B[kj]BL[1267.446]
;W[li]WL[1429.49]
;B[jn]BL[1262.865]
;W[jo]WL[1426.736]
;B[im]BL[1259.58]
;W[lm]WL[1421.821]
;B[ll]BL[1257.07]
;W[in]WL[1420.689]
;B[hm]BL[1252.728]
;W[jm]WL[1419.438]
;B[jl]BL[1250.94]
;W[ki]WL[1418.201]
;B[jj]BL[1248.306]
;W[ck]WL[1415.254]
;B[cj]BL[1245.634]
;W[dk]WL[1413.86]
;B[em]BL[1238.959]
;W[dm]WL[1412.471]
;B[dn]BL[1237.142]
;W[el]WL[1411.378]
;B[fm]BL[1235.939]
;W[en]WL[1410.144]
;B[eo]BL[1230.063]
;W[fn]WL[1408.69]
;B[fo]BL[1225.146]
;W[gn]WL[1406.918]
;B[fl]BL[1222.017]
;W[fk]WL[1405.403]
;B[hn]BL[1216.083]
;W[go]WL[1402.133]
;B[gk]BL[1203.626]
;W[fj]WL[1399.783]
;B[gj]BL[1201.87]
;W[fi]WL[1396.9]
;B[gi]BL[1199.86]
;W[fh]WL[1395.078]
;B[cm]BL[1184.365]
;W[dl]WL[1393.004]
;B[bj]BL[1155.445]
;W[bk]WL[1390.521]
;B[gb]BL[1153.837]
;W[ih]WL[1386.184]
;B[ii]BL[1151.388]
;W[jh]WL[1384.428]
;B[hh]BL[1148.981]
;W[hg]WL[1383.666]
;B[gh]BL[1147.113]
;W[gg]WL[1380.045]
;B[fg]BL[1140.975]
;W[eg]WL[1378.501]
;B[ff]BL[1139.09]
;W[ef]WL[1377.534]
;B[gf]BL[1137.559]
;W[dh]WL[1367.715]
;B[ch]BL[1132.729]
;W[ee]WL[1362.696]
;B[dg]BL[1130.458]
;W[eh]WL[1361.246]
;B[bf]BL[1122.651]
;W[ho]WL[1358.157]
;B[er]BL[1118.892]
;W[gm]WL[1355.206]
;B[ik]BL[1086.361]
;W[hl]WL[1351.956]
;B[gl]BL[1077.787]
;W[il]WL[1349.92]
;B[gr]BL[1072.135]
;W[fr]WL[1348.206]
;B[fs]BL[1070.207]
;W[hr]WL[1347.009]
;B[gq]BL[1067.787]
;W[gp]WL[1344.837]
;B[hq]BL[1066.161]
;W[ir]WL[1343.51]
;B[iq]BL[1063.622]
;W[jq]WL[1341.875]
;B[gs]BL[1054.656]
;W[be]WL[1332.863]
;B[dd]BL[1043.529]
;W[bc]WL[1330.772]
;B[ed]BL[1036.463]
;W[ec]WL[1329.187]
;B[fd]BL[1033.964]
;W[gd]WL[1323.833]
;B[ge]BL[1025.721]
;W[he]WL[1322.053]
;B[ig]BL[1021.915]
;W[hf]WL[1320.163]
;B[jf]BL[1018.159]
;W[id]WL[1316.474]
;B[ic]BL[1016.004]
;W[jc]WL[1315.092]
;B[kd]BL[1011.542]
;W[jb]WL[1312.161]
;B[ib]BL[1009.572]
;W[ja]WL[1310.148]
;B[ka]BL[1003.057]
;W[fb]WL[1306.937]
;B[ha]BL[984.474]
;W[fa]WL[1245.646]
;B[ia]BL[927.052]
;W[ga]WL[1240.021]
;B[kb]BL[922.422]
;W[gc]WL[1238.596]
;B[mf]BL[918.379]
;W[nf]WL[1236.037]
;B[mg]BL[916.041]
;W[ng]WL[1234.776]
;B[kg]BL[912.601]
;W[nh]WL[1231.775]
;B[ie]BL[905.183]
;W[hd]WL[1229.979]
;B[kc]BL[903.396]
;W[le]WL[1226.721]
;B[me]BL[900.958]
;W[md]WL[1224.217]
;B[ld]BL[899.348]
;W[jg]WL[1220.681]
;B[kf]BL[894.057]
;W[if]WL[1219.299]
;B[bh]BL[879.307]
;W[ag]WL[1202.107]
;B[bg]BL[872.077]
;W[af]WL[1199.33]
;B[ah]BL[870.006]
;W[dj]WL[1197.456]
;B[ci]BL[866.797]
;W[aj]WL[1194.424]
;B[ai]BL[864.547]
;W[ak]WL[1192.068]
;B[bm]BL[862.485]
;W[mr]WL[1179.874]
;B[nr]BL[860.102]
;W[qg]WL[1178.162]
;B[rg]BL[857.715]
;W[qe]WL[1175.987]
;B[pf]BL[854.098]
;W[pe]WL[1173.021]
;B[oe]BL[850.45]
;W[rf]WL[1169.728]
;B[re]BL[847.139]
;W[rh]WL[1168.361]
;B[sf]BL[845.295]
;W[qh]WL[1166.009]
;B[pg]BL[834.145]
;W[ph]WL[1164.762]
;B[oh]BL[832.236]
;W[pi]WL[1162.594]
;B[ri]BL[828.294]
;W[sh]WL[1153.749]
;B[og]BL[819.407]
;W[of]WL[1149.726]
;B[qd]BL[815.27]
;W[qj]WL[1145.716]
;B[ni]BL[811.174]
;W[mh]WL[1144.113]
;B[mi]BL[807.179]
;W[lh]WL[1141.46]
;B[mj]BL[803.179]
;W[nk]WL[1139.997]
;B[ji]BL[794.145]
;W[kh]WL[1136.404]
;B[ro]BL[789.432]
;W[rn]WL[1123.733]
;B[sn]BL[786.793]
;W[sm]WL[1108.989]
;B[so]BL[783.12]
;W[rl]WL[1097.273]
;B[ep]BL[777.273]
;W[hp]WL[1086.508]
;B[mq]BL[771.777]
;W[ms]WL[1081.621]
;B[ns]BL[768.827]
;W[ks]WL[1075.947]
;B[kp]BL[764.342]
;W[jp]WL[1071.941]
;B[om]BL[757.056]
;W[pm]WL[960.12]
;B[ol]BL[753.382]C[zhalasz [7k\]: play to timeout?
]
;W[pl]WL[589.659]C[Kiehlmanic [4k\]: Sorry
Kiehlmanic [4k\]: Got distracted
]
;B[ok]BL[673.189]
;W[hs]WL[579.022]C[zhalasz [7k\]: ok
]
;B[es]BL[668.653]
;W[jr]WL[573.397]
;B[ae]BL[660.838]
;W[ad]WL[571.333]
;B[af]BL[658.839]
;W[je]WL[570.714]
;B[ke]BL[656.914]
;W[lg]WL[569.092]
;B[lf]BL[655.434]
;W[ie]WL[568.34]
;B[ma]BL[651.815]
;W[na]WL[566.544]
;B[la]BL[645.582]
;W[pa]WL[564.443]
;B[qa]BL[643.631]
;W[sg]WL[560.716]
;B[rf]BL[641.837]
;W[mc]WL[557.225]
;B[am]BL[635.35]
;W[hk]WL[555.765]
;B[hj]BL[633.624]
;W[lo]WL[551.775]
;B[nl]BL[628.379]
;W[pj]WL[550.315]
;B[mo]BL[624.684]
;W[ko]WL[547.027]
;B[km]BL[620.598]
;W[mm]WL[544.385]
;B[ei]BL[614.894]
;W[ej]WL[539.706]
;B[hb]BL[609.763]
;W[qq]WL[529.723]
;B[pq]BL[604.434]
;W[pr]WL[527.683]
;B[or]BL[600.519]
;W[rr]WL[523.66]
;B[ps]BL[588.906]
;W[qr]WL[521.893]
;B[qs]BL[584.699]
;W[rs]WL[519.719]
;B[os]BL[579.62]
;W[sq]WL[516.164]
;B[rp]BL[575.347]
;W[oq]WL[514.318]
;B[op]BL[572.123]
;W[rq]WL[513.29]
;B[sr]BL[566.622]
;W[qp]WL[510.422]
;B[]BL[551.149]
;W[]WL[510.42]TW[aa][ba][ca][da][ea][oa][ab][bb][cb][db][eb][nb][ac][cc][bd][ge][ff][gf][fg][ig][qi][ri][si][rj][sj][ek][rk][sk][ql][sl][hm][im][qm][rm][hn][jn][ln][io][kr][lr][is][js][ls]TB[ja][ra][sa][jb][rb][sb][jc][rc][sc][rd][sd][le][pe][qe][se][ag][cg][bi][hi][ij][jk][kk][an][bn][ao][bo][co][do][ap][bp][cp][aq][bq][cq][dq][ar][br][cr][dr][as][bs][cs][ds]C[zhalasz [7k\]: thanks
Kiehlmanic [4k\]: Thanks
])
Tovább...
2012. október 19., péntek
Harcias játék
A legutóbbi "Empty Board" bejegyzés izgalmas téma, mert régóta látok szépséges párhuzamot a gó és az aikido között. Emlékszem, egyszer egy "profi" játékban néztem, hogy a sokkal erősebb fehér lazán körbetáncolja a gyengébbet, akinek volt rengeteg hendikepje - fekete nem tudta megtörni fehér mozgását, kényszerítve volt szinte, hogy oda lépjen, ahova fehér akarja, aki az egész sarokban lévő csoportot földre vitte végül. Mi ez, ha nem fasza kibillentés és egy jól bemutatott aikido technika? :)
Komolyan, mintha felülről néztem volna a lépéseket. Amikor kell távol, vagy közel, lazán, határozottan, fekete pedig csak követi. Aztán elvész, elfogy a helye, kibillen, nem marad helye két szemre és kész.
Filozófiai párhuzamot is lehetne vonni, de rengeteg a fizikai jellegében is erős analógia: felmérés, stabilitás, reagálás, egyensúly, biztonság, megtörés, vágás, fogás bontása...
Egyáltalán nem vagyok szakértője a harcművészeteknek és el tudom képzelni, hogy most így gondolatban túlságosan leegyszerűsítem a helyzetet, amikor két ember egymással szemben áll és valamilyen képességüket összemérik, mert minden helyzetben megtalálom a másikra való reagálást és szinte mindegyik fenti elemet. A karatéban messziről indított, gyors és kevésbé befolyásolható, erős mozdulatok, a kendóban a kard jellegzetességeit felhasználó mozdulatokon keresztül, aikido-ban a kapcsolódás és az erő vezetésével, a sakkban a szabályok jellegzetességeinek kiszámításával...
Node. Az első bekezdés végén Cobb mester elveti a "harci játékok"-kal való összehasonlítását a gónak. Ezzel nem értek egyet, eddig pont ezen lelkesedtem, hogy de igenis. Viszont még nem olvastam végig. :)
Nos, olyan klassz hosszú mondatokat írt és olyan szép jelzőkkel aggatta tele, hogy most nincs türelmem tisztára fejteni a szövegét. Annyi talán kiderült belőle, amivel teljesen egyetértek, hogy mégis nagyon hasonlít egymáshoz mondjuk egy háború és a gó. Vagy a harcművészet és a gó. Egyrészt amiatt, mert nagyon koncentrált találkozások ezek, nagy intenzitású "jelenlétet" igényelnek: a verekedés, a csatamező és a gó-tábla is. Ha nem vagy ott, elvesztél. És nincs erő által meghatározható biztos kimenetel, nincs papírforma. Ha az erősebb lazít, a gyengébb pedig nem, akkor bármi megtörténhet, elég egyetlen rossz lépés.
Kezdek attól tartani, hogy életem minden kihívása ilyen. Lehet, hogy mondjuk a saját berögzült képzeteimet kell legyőznöm, ahol olyan harc vár, amit a tudatossággal tudok megnyerni. Hogy ha van egy célom és valami akadályoz (mi más akadályozhatna mint én magam - az egyetlen keret, amit átléphetek), akkor a harcban levést kell magasabb szintre emelnem. Már csak az a kérdés, hogy felismerjem, hogy hol kell harcolnom. Tovább...
Komolyan, mintha felülről néztem volna a lépéseket. Amikor kell távol, vagy közel, lazán, határozottan, fekete pedig csak követi. Aztán elvész, elfogy a helye, kibillen, nem marad helye két szemre és kész.
Filozófiai párhuzamot is lehetne vonni, de rengeteg a fizikai jellegében is erős analógia: felmérés, stabilitás, reagálás, egyensúly, biztonság, megtörés, vágás, fogás bontása...
Egyáltalán nem vagyok szakértője a harcművészeteknek és el tudom képzelni, hogy most így gondolatban túlságosan leegyszerűsítem a helyzetet, amikor két ember egymással szemben áll és valamilyen képességüket összemérik, mert minden helyzetben megtalálom a másikra való reagálást és szinte mindegyik fenti elemet. A karatéban messziről indított, gyors és kevésbé befolyásolható, erős mozdulatok, a kendóban a kard jellegzetességeit felhasználó mozdulatokon keresztül, aikido-ban a kapcsolódás és az erő vezetésével, a sakkban a szabályok jellegzetességeinek kiszámításával...
Node. Az első bekezdés végén Cobb mester elveti a "harci játékok"-kal való összehasonlítását a gónak. Ezzel nem értek egyet, eddig pont ezen lelkesedtem, hogy de igenis. Viszont még nem olvastam végig. :)
Nos, olyan klassz hosszú mondatokat írt és olyan szép jelzőkkel aggatta tele, hogy most nincs türelmem tisztára fejteni a szövegét. Annyi talán kiderült belőle, amivel teljesen egyetértek, hogy mégis nagyon hasonlít egymáshoz mondjuk egy háború és a gó. Vagy a harcművészet és a gó. Egyrészt amiatt, mert nagyon koncentrált találkozások ezek, nagy intenzitású "jelenlétet" igényelnek: a verekedés, a csatamező és a gó-tábla is. Ha nem vagy ott, elvesztél. És nincs erő által meghatározható biztos kimenetel, nincs papírforma. Ha az erősebb lazít, a gyengébb pedig nem, akkor bármi megtörténhet, elég egyetlen rossz lépés.
Kezdek attól tartani, hogy életem minden kihívása ilyen. Lehet, hogy mondjuk a saját berögzült képzeteimet kell legyőznöm, ahol olyan harc vár, amit a tudatossággal tudok megnyerni. Hogy ha van egy célom és valami akadályoz (mi más akadályozhatna mint én magam - az egyetlen keret, amit átléphetek), akkor a harcban levést kell magasabb szintre emelnem. Már csak az a kérdés, hogy felismerjem, hogy hol kell harcolnom. Tovább...
2012. szeptember 11., kedd
2012. július 22., vasárnap
Csak óvatosan
Ezután a játszma után léptem át a 6k-s határt, ami szerintem biztosan ideiglenes csak, nem úgy, mint az előző határátlépésnél, de ez is valami.
Nem volt túl jó helyzet, mert jobb oldalon közép felé szép nagy fehér terület alakult, amit fent a 90. lépésével nekem nagy előnyt adott. Óvatos volt, ő elnézett pár helyzetet, nem vágtam össze vissza, és sikerült stabilnak maradni.
Érdekes, lehet, hogy ilyen stílust kéne követnem. Az lehetséges lenne, hogy az egyéniségem is ilyen "határozatlan", mint a játékstílusom? Ma pl. eléggé megütöttem edzésen az egyik srácot, mert figyelmetlen voltam. Zoli is állandóan azt mondja: legyek lassabb.
Azt hiszem meg kéne fogadnom.
Nem volt túl jó helyzet, mert jobb oldalon közép felé szép nagy fehér terület alakult, amit fent a 90. lépésével nekem nagy előnyt adott. Óvatos volt, ő elnézett pár helyzetet, nem vágtam össze vissza, és sikerült stabilnak maradni.
Érdekes, lehet, hogy ilyen stílust kéne követnem. Az lehetséges lenne, hogy az egyéniségem is ilyen "határozatlan", mint a játékstílusom? Ma pl. eléggé megütöttem edzésen az egyik srácot, mert figyelmetlen voltam. Zoli is állandóan azt mondja: legyek lassabb.
Azt hiszem meg kéne fogadnom.
(;GM[1]FF[4]CA[UTF-8]AP[CGoban:3]ST[2]
RU[Japanese]SZ[19]KM[6.50]TM[1500]OT[5x30 byo-yomi]
PW[kappa]PB[zhalasz]WR[7k]BR[7k]DT[2012-07-18]PC[The KGS Go Server at http://www.gokgs.com/]C[zhalasz [7k\]: hi, have a good game! :)
kappa [7k\]: hello; enjoy
]RE[B+29.50]
;B[pc]BL[1495.772]
;W[pp]WL[1497.069]
;B[dd]BL[1492.763]
;W[dp]WL[1488.522]
;B[qf]BL[1488.392]
;W[pd]WL[1478.443]
;B[qd]BL[1483.392]
;W[pe]WL[1476.344]
;B[qe]BL[1480.994]
;W[oc]WL[1474.18]
;B[od]BL[1466.444]
;W[pb]WL[1470.385]
;B[qc]BL[1463.493]
;W[oe]WL[1457.198]
;B[nd]BL[1460.311]
;W[nc]WL[1455.426]
;B[md]BL[1457.2]
;W[mc]WL[1453.498]
;B[nf]BL[1443.656]
;W[ld]WL[1450.03]
;B[le]BL[1429.434]
;W[kd]WL[1446.14]
;B[fc]BL[1424.666]
;W[ke]WL[1442.425]
;B[lf]BL[1421.341]
;W[kf]WL[1440.534]
;B[pk]BL[1407.157]
;W[lg]WL[1435.812]
;B[mf]BL[1402.582]
;W[og]WL[1431.93]
;B[of]BL[1399.8]
;W[pg]WL[1430.048]
;B[pf]BL[1396.498]
;W[oj]WL[1427.565]
;B[pj]BL[1394.196]
;W[oi]WL[1425.946]
;B[qh]BL[1392.27]
;W[qg]WL[1423.4]
;B[rg]BL[1390.726]
;W[qi]WL[1421.663]
;B[rh]BL[1387.438]
;W[pi]WL[1419.692]
;B[rk]BL[1382.247]
;W[ok]WL[1417.691]
;B[qn]BL[1378.943]
;W[pm]WL[1415.803]
;B[qm]BL[1377.349]
;W[pl]WL[1414.185]
;B[ql]BL[1375.765]
;W[pn]WL[1411.185]
;B[nq]BL[1369.156]
;W[qo]WL[1409.024]
;B[oo]BL[1360.204]
;W[po]WL[1404.56]
;B[kp]BL[1358.707]
;W[nn]WL[1398.135]
;B[rj]BL[1333.018]
;W[ri]WL[1393.768]
;B[si]BL[1331.36]
;W[rn]WL[1389.918]
;B[rm]BL[1329.088]
;W[sn]WL[1386.621]
;B[op]BL[1324.351]
;W[mp]WL[1379.717]
;B[mq]BL[1322.246]
;W[lp]WL[1377.413]
;B[lq]BL[1320.764]
;W[ko]WL[1374.853]
;B[jp]BL[1318.835]
;W[no]WL[1369.077]
;B[pq]BL[1312.519]
;W[qq]WL[1367.039]
;B[kg]BL[1296.061]
;W[lh]WL[1360.647]
;B[jg]BL[1293.627]
;W[hg]WL[1358.448]
;B[if]BL[1290.904]
;W[hf]WL[1356.56]
;B[ie]BL[1289.207]
;W[he]WL[1354.858]
;B[ji]BL[1249.93]
;W[lj]WL[1238.332]
;B[ki]BL[1221.836]
;W[li]WL[1235.968]
;B[hd]BL[1190.462]
;W[id]WL[1230.011]
;B[jd]BL[1187.743]
;W[ic]WL[1227.969]
;B[jc]BL[1180.491]
;W[kc]WL[1224.075]
;B[hc]BL[1169.8]
;W[jb]WL[1220.281]
;B[ib]BL[1167.735]
;W[ja]WL[1215.077]
;B[ia]BL[1161.737]
;W[lb]WL[1210.385]
;B[fq]BL[1137.347]
;W[hp]WL[1205.926]
;B[hq]BL[1132.413]
;W[gp]WL[1199.961]
;B[gq]BL[1130.926]
;W[eq]WL[1197.065]
;B[fp]BL[1128.952]
;W[do]WL[1193.477]
;B[dj]BL[1116.578]
;W[dg]WL[1190.498]
;B[cm]BL[1114.835]
;W[bn]WL[1186.794]
;B[cn]BL[1112.619]
;W[co]WL[1184.751]
;B[bm]BL[1110.979]
;W[an]WL[1182.758]
;B[am]BL[1108.524]
;W[bp]WL[1179.581]
;B[ch]BL[1106.421]
;W[de]WL[1177.282]
;B[cd]BL[1104.311]
;W[dh]WL[1175.185]
;B[ci]BL[1095.84]
;W[cg]WL[1173.078]
;B[ce]BL[1086.12]
;W[ee]WL[1168.988]
;B[fd]BL[1080.08]
;W[fe]WL[1167.019]
;B[go]BL[1072.945]
;W[el]WL[1155.704]
;B[dl]BL[1069.072]
;W[ek]WL[1151.741]
;B[dk]BL[1067.618]
;W[ej]WL[1149.955]
;B[ho]BL[1056.074]
;W[di]WL[1145.689]
;B[bh]BL[1052.737]
;W[bg]WL[1141.855]
;B[bj]BL[1048.961]
;W[ig]WL[1138.063]
;B[jf]BL[1046.096]
;W[ii]WL[1135.885]
;B[ij]BL[1044.066]
;W[hi]WL[1134.184]
;B[hj]BL[1041.941]
;W[gj]WL[1131.967]
;B[gk]BL[1039.962]
;W[fj]WL[1129.698]
;B[jk]BL[1038.761]
;W[kj]WL[1127.004]
;B[jj]BL[1037.011]
;W[hl]WL[1124.197]
;B[gl]BL[1032.258]
;W[kl]WL[1121.173]
;B[kk]BL[1028.709]
;W[lk]WL[1119.514]
;B[jl]BL[1027.726]
;W[km]WL[1116.775]
;B[hm]BL[1020.045]
;W[io]WL[1105.541]
;B[ip]BL[1017.811]
;W[jo]WL[1103.815]
;B[pr]BL[1015.464]
;W[qr]WL[1099.999]
;B[sm]BL[1013.35]
;W[rp]WL[1096.408]
;B[qb]BL[1011.067]
;W[pa]WL[1091.504]
;B[qa]BL[1009.257]
;W[ob]WL[1090.026]
;B[er]BL[998.063]
;W[dr]WL[1085.555]
;B[ep]BL[995.178]
;W[dq]WL[1083.293]
;B[fs]BL[993.777]
;W[fm]WL[1076.916]
;B[em]BL[986.559]
;W[en]WL[1072.42]
;B[dm]BL[983.159]
;W[fn]WL[1070.781]
;B[on]BL[977.597]
;W[nm]WL[1063.614]
;B[om]BL[973.681]
;W[ol]WL[1061.665]
;B[bf]BL[962.933]
;W[cf]WL[1055.773]
;B[ag]BL[941.759]
;W[bc]WL[1046.806]
;B[bd]BL[937.064]
;W[eb]WL[1044.227]
;B[cc]BL[934.573]
;W[cb]WL[1038.526]
;B[bb]BL[932.992]
;W[gb]WL[1036.522]
;B[db]BL[924.395]
;W[im]WL[1017.187]
;B[il]BL[920.344]
;W[hn]WL[1013.966]
;B[gm]BL[916.435]
;W[gn]WL[1006.923]
;B[jm]BL[912.301]
;W[in]WL[1004.213]
;B[jn]BL[909.559]
;W[kn]WL[1001.074]
;B[np]BL[904.428]
;W[mo]WL[996.02]
;B[qj]BL[888.101]
;W[ng]WL[988.56]
;B[mg]BL[883.169]
;W[mh]WL[986.683]
;B[ph]BL[862.851]
;W[oh]WL[981.928]
;B[ge]BL[842.042]
;W[gf]WL[969.838]
;B[gd]BL[840.017]
;W[ed]WL[966.268]
;B[ec]BL[836.148]
;W[ps]WL[956.471]
;B[or]BL[830.775]
;W[os]WL[954.581]
;B[ns]BL[829.409]
;W[qs]WL[952.635]
;B[ih]BL[823.777]
;W[hh]WL[947.8]
;B[jh]BL[819.146]
;W[ds]WL[944.47]
;B[es]BL[809.153]
;W[jr]WL[936.346]
;B[gr]BL[796.034]
;W[mr]WL[922.912]
;B[nr]BL[793.106]
;W[kq]WL[919.566]
;B[lr]BL[787.17]
;W[iq]WL[914.752]
;B[ir]BL[782.101]
;W[hp]WL[899.518]
;B[gp]BL[772.886]
;W[jq]WL[892.172]
;B[hp]BL[770.488]
;W[is]WL[889.945]
;B[hr]BL[763.255]
;W[fl]WL[872]
;B[hk]BL[752.262]
;W[dn]WL[865.136]
;B[]BL[712.65]
;W[]WL[865.134]TW[ka][la][ma][na][oa][kb][mb][nb][lc][df][ef][ff][eg][fg][gg][eh][fh][gh][nh][ei][fi][gi][mi][ni][mj][nj][mk][nk][ll][ml][nl][lm][mm][ln][mn][ao][bo][lo][ro][so][ap][cp][qp][sp][aq][bq][cq][rq][sq][ar][br][cr][rr][sr][as][bs][cs][rs][ss]TB[aa][ba][ca][da][ea][fa][ga][ha][ra][sa][ab][cb][eb][fb][gb][hb][rb][sb][ac][bc][dc][gc][ic][rc][sc][ad][id][pd][rd][sd][ae][be][me][ne][oe][pe][re][se][af][rf][sf][sg][ah][sh][ai][bi][aj][cj][sj][ak][bk][ck][ik][qk][sk][al][bl][cl][hl][rl][sl][iq][jq][kq][oq][fr][jr][kr][mr][gs][hs][is][js][ks][ls][ms]C[zhalasz [6k\]: thanks
kappa [7k\]: thanks
kappa [7k\]: bye
zhalasz [6k\]: bye
])
Tovább...
RU[Japanese]SZ[19]KM[6.50]TM[1500]OT[5x30 byo-yomi]
PW[kappa]PB[zhalasz]WR[7k]BR[7k]DT[2012-07-18]PC[The KGS Go Server at http://www.gokgs.com/]C[zhalasz [7k\]: hi, have a good game! :)
kappa [7k\]: hello; enjoy
]RE[B+29.50]
;B[pc]BL[1495.772]
;W[pp]WL[1497.069]
;B[dd]BL[1492.763]
;W[dp]WL[1488.522]
;B[qf]BL[1488.392]
;W[pd]WL[1478.443]
;B[qd]BL[1483.392]
;W[pe]WL[1476.344]
;B[qe]BL[1480.994]
;W[oc]WL[1474.18]
;B[od]BL[1466.444]
;W[pb]WL[1470.385]
;B[qc]BL[1463.493]
;W[oe]WL[1457.198]
;B[nd]BL[1460.311]
;W[nc]WL[1455.426]
;B[md]BL[1457.2]
;W[mc]WL[1453.498]
;B[nf]BL[1443.656]
;W[ld]WL[1450.03]
;B[le]BL[1429.434]
;W[kd]WL[1446.14]
;B[fc]BL[1424.666]
;W[ke]WL[1442.425]
;B[lf]BL[1421.341]
;W[kf]WL[1440.534]
;B[pk]BL[1407.157]
;W[lg]WL[1435.812]
;B[mf]BL[1402.582]
;W[og]WL[1431.93]
;B[of]BL[1399.8]
;W[pg]WL[1430.048]
;B[pf]BL[1396.498]
;W[oj]WL[1427.565]
;B[pj]BL[1394.196]
;W[oi]WL[1425.946]
;B[qh]BL[1392.27]
;W[qg]WL[1423.4]
;B[rg]BL[1390.726]
;W[qi]WL[1421.663]
;B[rh]BL[1387.438]
;W[pi]WL[1419.692]
;B[rk]BL[1382.247]
;W[ok]WL[1417.691]
;B[qn]BL[1378.943]
;W[pm]WL[1415.803]
;B[qm]BL[1377.349]
;W[pl]WL[1414.185]
;B[ql]BL[1375.765]
;W[pn]WL[1411.185]
;B[nq]BL[1369.156]
;W[qo]WL[1409.024]
;B[oo]BL[1360.204]
;W[po]WL[1404.56]
;B[kp]BL[1358.707]
;W[nn]WL[1398.135]
;B[rj]BL[1333.018]
;W[ri]WL[1393.768]
;B[si]BL[1331.36]
;W[rn]WL[1389.918]
;B[rm]BL[1329.088]
;W[sn]WL[1386.621]
;B[op]BL[1324.351]
;W[mp]WL[1379.717]
;B[mq]BL[1322.246]
;W[lp]WL[1377.413]
;B[lq]BL[1320.764]
;W[ko]WL[1374.853]
;B[jp]BL[1318.835]
;W[no]WL[1369.077]
;B[pq]BL[1312.519]
;W[qq]WL[1367.039]
;B[kg]BL[1296.061]
;W[lh]WL[1360.647]
;B[jg]BL[1293.627]
;W[hg]WL[1358.448]
;B[if]BL[1290.904]
;W[hf]WL[1356.56]
;B[ie]BL[1289.207]
;W[he]WL[1354.858]
;B[ji]BL[1249.93]
;W[lj]WL[1238.332]
;B[ki]BL[1221.836]
;W[li]WL[1235.968]
;B[hd]BL[1190.462]
;W[id]WL[1230.011]
;B[jd]BL[1187.743]
;W[ic]WL[1227.969]
;B[jc]BL[1180.491]
;W[kc]WL[1224.075]
;B[hc]BL[1169.8]
;W[jb]WL[1220.281]
;B[ib]BL[1167.735]
;W[ja]WL[1215.077]
;B[ia]BL[1161.737]
;W[lb]WL[1210.385]
;B[fq]BL[1137.347]
;W[hp]WL[1205.926]
;B[hq]BL[1132.413]
;W[gp]WL[1199.961]
;B[gq]BL[1130.926]
;W[eq]WL[1197.065]
;B[fp]BL[1128.952]
;W[do]WL[1193.477]
;B[dj]BL[1116.578]
;W[dg]WL[1190.498]
;B[cm]BL[1114.835]
;W[bn]WL[1186.794]
;B[cn]BL[1112.619]
;W[co]WL[1184.751]
;B[bm]BL[1110.979]
;W[an]WL[1182.758]
;B[am]BL[1108.524]
;W[bp]WL[1179.581]
;B[ch]BL[1106.421]
;W[de]WL[1177.282]
;B[cd]BL[1104.311]
;W[dh]WL[1175.185]
;B[ci]BL[1095.84]
;W[cg]WL[1173.078]
;B[ce]BL[1086.12]
;W[ee]WL[1168.988]
;B[fd]BL[1080.08]
;W[fe]WL[1167.019]
;B[go]BL[1072.945]
;W[el]WL[1155.704]
;B[dl]BL[1069.072]
;W[ek]WL[1151.741]
;B[dk]BL[1067.618]
;W[ej]WL[1149.955]
;B[ho]BL[1056.074]
;W[di]WL[1145.689]
;B[bh]BL[1052.737]
;W[bg]WL[1141.855]
;B[bj]BL[1048.961]
;W[ig]WL[1138.063]
;B[jf]BL[1046.096]
;W[ii]WL[1135.885]
;B[ij]BL[1044.066]
;W[hi]WL[1134.184]
;B[hj]BL[1041.941]
;W[gj]WL[1131.967]
;B[gk]BL[1039.962]
;W[fj]WL[1129.698]
;B[jk]BL[1038.761]
;W[kj]WL[1127.004]
;B[jj]BL[1037.011]
;W[hl]WL[1124.197]
;B[gl]BL[1032.258]
;W[kl]WL[1121.173]
;B[kk]BL[1028.709]
;W[lk]WL[1119.514]
;B[jl]BL[1027.726]
;W[km]WL[1116.775]
;B[hm]BL[1020.045]
;W[io]WL[1105.541]
;B[ip]BL[1017.811]
;W[jo]WL[1103.815]
;B[pr]BL[1015.464]
;W[qr]WL[1099.999]
;B[sm]BL[1013.35]
;W[rp]WL[1096.408]
;B[qb]BL[1011.067]
;W[pa]WL[1091.504]
;B[qa]BL[1009.257]
;W[ob]WL[1090.026]
;B[er]BL[998.063]
;W[dr]WL[1085.555]
;B[ep]BL[995.178]
;W[dq]WL[1083.293]
;B[fs]BL[993.777]
;W[fm]WL[1076.916]
;B[em]BL[986.559]
;W[en]WL[1072.42]
;B[dm]BL[983.159]
;W[fn]WL[1070.781]
;B[on]BL[977.597]
;W[nm]WL[1063.614]
;B[om]BL[973.681]
;W[ol]WL[1061.665]
;B[bf]BL[962.933]
;W[cf]WL[1055.773]
;B[ag]BL[941.759]
;W[bc]WL[1046.806]
;B[bd]BL[937.064]
;W[eb]WL[1044.227]
;B[cc]BL[934.573]
;W[cb]WL[1038.526]
;B[bb]BL[932.992]
;W[gb]WL[1036.522]
;B[db]BL[924.395]
;W[im]WL[1017.187]
;B[il]BL[920.344]
;W[hn]WL[1013.966]
;B[gm]BL[916.435]
;W[gn]WL[1006.923]
;B[jm]BL[912.301]
;W[in]WL[1004.213]
;B[jn]BL[909.559]
;W[kn]WL[1001.074]
;B[np]BL[904.428]
;W[mo]WL[996.02]
;B[qj]BL[888.101]
;W[ng]WL[988.56]
;B[mg]BL[883.169]
;W[mh]WL[986.683]
;B[ph]BL[862.851]
;W[oh]WL[981.928]
;B[ge]BL[842.042]
;W[gf]WL[969.838]
;B[gd]BL[840.017]
;W[ed]WL[966.268]
;B[ec]BL[836.148]
;W[ps]WL[956.471]
;B[or]BL[830.775]
;W[os]WL[954.581]
;B[ns]BL[829.409]
;W[qs]WL[952.635]
;B[ih]BL[823.777]
;W[hh]WL[947.8]
;B[jh]BL[819.146]
;W[ds]WL[944.47]
;B[es]BL[809.153]
;W[jr]WL[936.346]
;B[gr]BL[796.034]
;W[mr]WL[922.912]
;B[nr]BL[793.106]
;W[kq]WL[919.566]
;B[lr]BL[787.17]
;W[iq]WL[914.752]
;B[ir]BL[782.101]
;W[hp]WL[899.518]
;B[gp]BL[772.886]
;W[jq]WL[892.172]
;B[hp]BL[770.488]
;W[is]WL[889.945]
;B[hr]BL[763.255]
;W[fl]WL[872]
;B[hk]BL[752.262]
;W[dn]WL[865.136]
;B[]BL[712.65]
;W[]WL[865.134]TW[ka][la][ma][na][oa][kb][mb][nb][lc][df][ef][ff][eg][fg][gg][eh][fh][gh][nh][ei][fi][gi][mi][ni][mj][nj][mk][nk][ll][ml][nl][lm][mm][ln][mn][ao][bo][lo][ro][so][ap][cp][qp][sp][aq][bq][cq][rq][sq][ar][br][cr][rr][sr][as][bs][cs][rs][ss]TB[aa][ba][ca][da][ea][fa][ga][ha][ra][sa][ab][cb][eb][fb][gb][hb][rb][sb][ac][bc][dc][gc][ic][rc][sc][ad][id][pd][rd][sd][ae][be][me][ne][oe][pe][re][se][af][rf][sf][sg][ah][sh][ai][bi][aj][cj][sj][ak][bk][ck][ik][qk][sk][al][bl][cl][hl][rl][sl][iq][jq][kq][oq][fr][jr][kr][mr][gs][hs][is][js][ks][ls][ms]C[zhalasz [6k\]: thanks
kappa [7k\]: thanks
kappa [7k\]: bye
zhalasz [6k\]: bye
])
2012. július 21., szombat
Közel a véghez
Szomorú döntés előtt állok, mert úgy tűnik nincs pénz folytatni ennyi sem (7000/hó), ami egy szinten nevetséges, de inkább szomorú. A részletekbe nem megyek bele, majd meglátjuk hogy folytatódik a dolog. Arra az esetre, ha lezárulna, vagy jobb esetben megváltozna, álljon itt valami összefoglaló, emlékeztető magamnak.
Az volt, hogy már kamaszkoromban megfogott az a kép, amin egy "szamuráj" a kardot a feje fölé emelte, még a "Délkelet-Ázsiai harci művészetek" című könyvben. 2004-5 felé a Szabó András-féle ál-iaido körbe is belenyaltam, egy ismerős kapcsán két edzésre elmentem, de nem tudtam odaragadni - első edzéseim mindenesetre ezek voltak.
A lényeg, hogy maradt az aikido, bár akkor nekem visszalépésnek tűnt a vágyaimhoz képest. Még a shinken-do-t is célozgattam (utánaolvasás szinten), mert a kard valahogy fontos volt. Ja igen, az aikido előt még a Baranyi Gyuri-féle kenjutsu edzésekre is elmentem 2-3 alkalommal.
Amikor aztán elkezdtem aikido-ra járni (reggeli edzést kerestem és egyből Szabó Balázzsal sikerült beszélnem, bár a gödi csoport is vonzó volt, de időben nem jött össze), akkor ez a "mi kell - mi kevés" mérleg állása egyből megváltozott. Nagy kihívás lett az aikido-ból, nem csak valami laza mozgás.
Ez egyébként nagyon lényeges pont az életemben: átéltem, hogy a harcművészet nehéz, sok munka és komoly fejlődési folyamat, akarat, mentális munka, kitartó fizikai jelenlét kell hozzá. Nem távoli, hanem közeli dolog lett belőle.
Hogy a hozzáállásom milyen volt, hát gondolom, amilyen lehetett: óvatos, bátortalan, lassan változott. Egy vizsgát tettem le. Most hétfőn az edzés második felében már nem izzadtam, valószínűleg sikerült olyan lazán csinálnom, ahogy eddig tán sosem. Múlt héten Balázs útmutatása a támadásról is egész felvilágosító volt, ahogy ez ember csak megteszi a mozdulatokat. Ilyen élmények, kudarcok (felfogás kérdése) folyamatosan értek, ami számomra azt jelzi, hogy élet van benne, ott vagyok valahogy, benne, nem hagy érintetlenül, visszajelez, én meg ezt (ki)használhatom...
Remek tapasztalat volt, köszönöm mindenkinek. Balázsnak, Adrián Zolinak, Béni Jocónak, Torma Antinak, Petrának is, hogy olyan speciális fűszert adott az edzésekhez, Juditnak, akivel együtt vizsgáztunk, meg sok embernek, a szervezetnek is, az MKDE-nek.
Aztán lehet, hogy még visszatérek, ki tudja - most anyagilag sötét a kép. Tovább...
Az volt, hogy már kamaszkoromban megfogott az a kép, amin egy "szamuráj" a kardot a feje fölé emelte, még a "Délkelet-Ázsiai harci művészetek" című könyvben. 2004-5 felé a Szabó András-féle ál-iaido körbe is belenyaltam, egy ismerős kapcsán két edzésre elmentem, de nem tudtam odaragadni - első edzéseim mindenesetre ezek voltak.
A lényeg, hogy maradt az aikido, bár akkor nekem visszalépésnek tűnt a vágyaimhoz képest. Még a shinken-do-t is célozgattam (utánaolvasás szinten), mert a kard valahogy fontos volt. Ja igen, az aikido előt még a Baranyi Gyuri-féle kenjutsu edzésekre is elmentem 2-3 alkalommal.
Amikor aztán elkezdtem aikido-ra járni (reggeli edzést kerestem és egyből Szabó Balázzsal sikerült beszélnem, bár a gödi csoport is vonzó volt, de időben nem jött össze), akkor ez a "mi kell - mi kevés" mérleg állása egyből megváltozott. Nagy kihívás lett az aikido-ból, nem csak valami laza mozgás.
Ez egyébként nagyon lényeges pont az életemben: átéltem, hogy a harcművészet nehéz, sok munka és komoly fejlődési folyamat, akarat, mentális munka, kitartó fizikai jelenlét kell hozzá. Nem távoli, hanem közeli dolog lett belőle.
Hogy a hozzáállásom milyen volt, hát gondolom, amilyen lehetett: óvatos, bátortalan, lassan változott. Egy vizsgát tettem le. Most hétfőn az edzés második felében már nem izzadtam, valószínűleg sikerült olyan lazán csinálnom, ahogy eddig tán sosem. Múlt héten Balázs útmutatása a támadásról is egész felvilágosító volt, ahogy ez ember csak megteszi a mozdulatokat. Ilyen élmények, kudarcok (felfogás kérdése) folyamatosan értek, ami számomra azt jelzi, hogy élet van benne, ott vagyok valahogy, benne, nem hagy érintetlenül, visszajelez, én meg ezt (ki)használhatom...
Remek tapasztalat volt, köszönöm mindenkinek. Balázsnak, Adrián Zolinak, Béni Jocónak, Torma Antinak, Petrának is, hogy olyan speciális fűszert adott az edzésekhez, Juditnak, akivel együtt vizsgáztunk, meg sok embernek, a szervezetnek is, az MKDE-nek.
Aztán lehet, hogy még visszatérek, ki tudja - most anyagilag sötét a kép. Tovább...
2012. július 18., szerda
Izzadtság nélkül
Múlt héten Balázs segített érdekes tapasztalathoz, most hétfőn Zoli magyarázott bele a lazaságba, leírom, mert lényeges volt.
Aszondja Balázs, hogy egyszerűen előre lép és kinyújtja az ember a kezét egy tsuki-nál, nincs más mozdulat, nincs rákészülés, amiből ki lehet találni, hogy mikor indul a támadás. Egész érdekes érzés volt így csinálni. Egyrészt mintha kevesebb erő lett volna benne, ami nem igaz, mert mire odaér a mozdulat, addigra igenis van lendülete, de máshonnan. És mentálisan is érdekes eléggé, hogy nem vesz "lendületet" az ember, hanem csak úgy, elindul és odajut.
A másik érdekes dolog utólag csapódott le, ahogy egyfolytában a lazaság a téma edzéseken rendre, hogy a végére megszűnt az izzadásom. Annyira rá voltam szorítva már a laza mozdulatokra, hogy úgy tűnik tényleg lazábban csináltam. Jó néha ilyen fejlődési élményeket átélni.
Tovább...
Aszondja Balázs, hogy egyszerűen előre lép és kinyújtja az ember a kezét egy tsuki-nál, nincs más mozdulat, nincs rákészülés, amiből ki lehet találni, hogy mikor indul a támadás. Egész érdekes érzés volt így csinálni. Egyrészt mintha kevesebb erő lett volna benne, ami nem igaz, mert mire odaér a mozdulat, addigra igenis van lendülete, de máshonnan. És mentálisan is érdekes eléggé, hogy nem vesz "lendületet" az ember, hanem csak úgy, elindul és odajut.
A másik érdekes dolog utólag csapódott le, ahogy egyfolytában a lazaság a téma edzéseken rendre, hogy a végére megszűnt az izzadásom. Annyira rá voltam szorítva már a laza mozdulatokra, hogy úgy tűnik tényleg lazábban csináltam. Jó néha ilyen fejlődési élményeket átélni.
Tovább...
2012. március 28., szerda
Távtartás
Tachi-dori-t gyakoroltunk már másodszor egy héten belül, valószínűleg amiatt, hogy a többiek danvizsgára készülnek és nagyon kellemetlen volt tapasztalni, hogy milyen pontatlan, nehézkes ahogy csinálom. Furcsa mód azok a gyakorlatok, amikor a kardélre támasztom a tenyerem, sokkal jobban ment.
Arra jutottam, hogy azért, mert így a karjaimmal kapcsolatban több dolog meg van határozva. Egyrészt az, hogy milyen messze tartsam őket és ezt a távolságot rögzíti is. Másrészt az, hogy a kardot a testemhez képest valahogy könnyebben és gyorsabban vagy határozottabban tudom meghatározni, hogy merre mozogjon, ezért ha ezen keresztül vezetem a kezeimet, valahogy az egész technika sokkal jobb érzésű lesz (belülről nézve persze). Folyamatosabb is, hatásosabb is.
Nyilván nem véletlenül említi az összes oktató szinte, akivel találkoztam, hogy "mintha kardot húznál ki", vagy "mintha karddal vágnál". Lehet, erre gyúrnom kellene, vagyis a kezembe kardot képzelni.
Tovább...
Arra jutottam, hogy azért, mert így a karjaimmal kapcsolatban több dolog meg van határozva. Egyrészt az, hogy milyen messze tartsam őket és ezt a távolságot rögzíti is. Másrészt az, hogy a kardot a testemhez képest valahogy könnyebben és gyorsabban vagy határozottabban tudom meghatározni, hogy merre mozogjon, ezért ha ezen keresztül vezetem a kezeimet, valahogy az egész technika sokkal jobb érzésű lesz (belülről nézve persze). Folyamatosabb is, hatásosabb is.
Nyilván nem véletlenül említi az összes oktató szinte, akivel találkoztam, hogy "mintha kardot húznál ki", vagy "mintha karddal vágnál". Lehet, erre gyúrnom kellene, vagyis a kezembe kardot képzelni.
Tovább...
2012. március 24., szombat
42
Nohát, a héten kétszer is elém jött a korom, mármint, hogy hány éves vagyok. Tanulságos volt, szinte kizárt, hogy ne legyen hosszabb távú hatása, tudomásul kell vennem, hogy van ilyen tényező is.
Először blog.hu-s gó blogon, ahol még én is éreztem valami finom nyugalmat a játszmában, aztán egy KGS játszmában, ahol nagyon kedves módon klasszul elmondott pár dolgot a 3k-s "weird" nevű játékos, amiről biztos látta, hogy nem is sejtem, hogy figyelembe kellene venni... :)
A vége az lett, hogyaszondja, "you are not so yung, so you need to play more steadily - kids can learn to attack, but oldies need to be more sensible". És ezt arra értette (arra is), hogy egyszerűen egy kényes szituban, a lépésem előtt nem számolom végig azt, hogy egyáltalán el lehet-e vágni azt és milyen következménye lehet. Kínos. Úgy látszik kezdek annak a közelébe jutni, hogy ami eddig megfelelt, nagyon sokáig, az már nem jó.
De az is lehet, hogy már nem úgy játszom vagy tanulom a gót, mint régebben. Lehet a KGS rang is hozzájárult ehhez: ameddig csak a Dragon-on voltam, addig szépen lassan fejlődtem. A KGS 5 fokozattal erősebbnek mond, de itt tanácstalan vagyok.
Aztán az is lehet, hogy az életem változott úgy meg, hogy a körülmények áthangoltak és most nem vagyok arra képes, amire pár éve. Esetleg a képességem veszett el valamire, nem csak a körülmények miatt.
A fentiek alapján egyértelmű, hogy lassabban, ritkábban kell játszanom. Többet kell számolnom. Jobban tisztában kell lennem az alapvető formákkal. Ez már bőven sok célkitűzés egy időre... :)
Aikido-ban is látszik ez. Ahogy a tatabányai srác is mondta: a főiskola alatt heti 10 edzés simán. Most én azt érzem, hogy a héten a negyedik már megerőltető, a rendbejött térdem is megérzi.
Atya világ! Fel kell nőnöm? Nem lehetek már olyan vad, gyerekes, amilyennek jó még most is lennem? Vagy átt kell raknom egy másik területre ezt a hozzáállást? Tovább...
Először blog.hu-s gó blogon, ahol még én is éreztem valami finom nyugalmat a játszmában, aztán egy KGS játszmában, ahol nagyon kedves módon klasszul elmondott pár dolgot a 3k-s "weird" nevű játékos, amiről biztos látta, hogy nem is sejtem, hogy figyelembe kellene venni... :)
A vége az lett, hogyaszondja, "you are not so yung, so you need to play more steadily - kids can learn to attack, but oldies need to be more sensible". És ezt arra értette (arra is), hogy egyszerűen egy kényes szituban, a lépésem előtt nem számolom végig azt, hogy egyáltalán el lehet-e vágni azt és milyen következménye lehet. Kínos. Úgy látszik kezdek annak a közelébe jutni, hogy ami eddig megfelelt, nagyon sokáig, az már nem jó.
De az is lehet, hogy már nem úgy játszom vagy tanulom a gót, mint régebben. Lehet a KGS rang is hozzájárult ehhez: ameddig csak a Dragon-on voltam, addig szépen lassan fejlődtem. A KGS 5 fokozattal erősebbnek mond, de itt tanácstalan vagyok.
Aztán az is lehet, hogy az életem változott úgy meg, hogy a körülmények áthangoltak és most nem vagyok arra képes, amire pár éve. Esetleg a képességem veszett el valamire, nem csak a körülmények miatt.
A fentiek alapján egyértelmű, hogy lassabban, ritkábban kell játszanom. Többet kell számolnom. Jobban tisztában kell lennem az alapvető formákkal. Ez már bőven sok célkitűzés egy időre... :)
Aikido-ban is látszik ez. Ahogy a tatabányai srác is mondta: a főiskola alatt heti 10 edzés simán. Most én azt érzem, hogy a héten a negyedik már megerőltető, a rendbejött térdem is megérzi.
Atya világ! Fel kell nőnöm? Nem lehetek már olyan vad, gyerekes, amilyennek jó még most is lennem? Vagy átt kell raknom egy másik területre ezt a hozzáállást? Tovább...
2012. február 24., péntek
Namostakkor
Mi a fene van? Megfájdult és egyre szarabb a térdem. Már szinte bicegek, erősen kétséges, hogy az edzés segít rajta vagy sem. A gó játszmákat sorra vesztem, a KGS rangom egy fél kyu-nyit zuhant, úgy, mint eddig még nem. Napszél tevékenység? Tavaszi fáradtság? Változások jönnek, ez az elrugaszkodás jele és nemsokára sokkal jobb leszek?
Ez a hullámzás egyébként mindenben látható, mintha lenne egy megtorpanás a lépcső meglépése előtt. Sőt, ez az észrevett megtorpanás ad plusz motivációt.
De van valami más is a levegőben, mintha szünet kellene a játékokban. Mintha a lényeges elemek a mennyiség miatt kiesnének a kezemből. Aztán lehet, hogy egyszerűen csak nem vagyok elég jó ahhoz, hogy tovább fejlődjek és többet kéne valamit gyakorolnom. Ez így szó szerint igaz lehet az aikido-ra is. Állandó igény, hogy a jo gyakorlatokat otthon is nyomjam, hiányzik bizony az elmélyült gyakorlás, annak is megvannak az előnyei, önreflexió, ilyesmi.
A gép elleni játéknál is azt vettem észre, hogy elég messze vagyok attól, hogy pontosan végigszámoljam a helyzeteket. Egy KGS játékos azt mondta, hogy az élet-halál harcok gyakorlása aranyat ér.
Az mondjuk érdekes, hogy egy olyan időszak után zuhanok most, ami kifejezetten ígéretes volt. Nyertem sorban, erősek ellen is. Most pedig fordítva. Talán az is benne van, hogy elbíztam magam. Lehet, vissza kéne vonulnom, mert motiváció sincs ilyen kudarcoknak kitennem magam. Erőltetni azt, amit most produkálok, csak úgy, hogy nekiülök és nem igazán változik sem a hozzáállás, sem az, hogy gyakorlok-e valamit, sem az eredmény, hát nem sok értelme van. Ja: ha egy eszköz nem válik be, mást kell keresni.
Amúgyis fejlesztenem kell a belső kontrollt, az pedig azzal jár, hogy erősítsem a befelé irányuló figyelmemet. Az automatizmusok régóta tudatosultak már, ideje úrrá lenni rajtuk. Tovább...
Ez a hullámzás egyébként mindenben látható, mintha lenne egy megtorpanás a lépcső meglépése előtt. Sőt, ez az észrevett megtorpanás ad plusz motivációt.
De van valami más is a levegőben, mintha szünet kellene a játékokban. Mintha a lényeges elemek a mennyiség miatt kiesnének a kezemből. Aztán lehet, hogy egyszerűen csak nem vagyok elég jó ahhoz, hogy tovább fejlődjek és többet kéne valamit gyakorolnom. Ez így szó szerint igaz lehet az aikido-ra is. Állandó igény, hogy a jo gyakorlatokat otthon is nyomjam, hiányzik bizony az elmélyült gyakorlás, annak is megvannak az előnyei, önreflexió, ilyesmi.
A gép elleni játéknál is azt vettem észre, hogy elég messze vagyok attól, hogy pontosan végigszámoljam a helyzeteket. Egy KGS játékos azt mondta, hogy az élet-halál harcok gyakorlása aranyat ér.
Az mondjuk érdekes, hogy egy olyan időszak után zuhanok most, ami kifejezetten ígéretes volt. Nyertem sorban, erősek ellen is. Most pedig fordítva. Talán az is benne van, hogy elbíztam magam. Lehet, vissza kéne vonulnom, mert motiváció sincs ilyen kudarcoknak kitennem magam. Erőltetni azt, amit most produkálok, csak úgy, hogy nekiülök és nem igazán változik sem a hozzáállás, sem az, hogy gyakorlok-e valamit, sem az eredmény, hát nem sok értelme van. Ja: ha egy eszköz nem válik be, mást kell keresni.
Amúgyis fejlesztenem kell a belső kontrollt, az pedig azzal jár, hogy erősítsem a befelé irányuló figyelmemet. Az automatizmusok régóta tudatosultak már, ideje úrrá lenni rajtuk. Tovább...
2012. január 18., szerda
Koncentráltság
Történt pedig vala, hogy egy délelőtti órán, a szokásosnál több kávé elfogyasztása után, sikerült a szokottnál koncentráltabb állapotba hoznom magam, mondván mi értelme játszani (próbára tenni magam), ha nem is összpontosítok. Ja, hát (legalább) egyszer el kell jutni ide is. :) Eztán sikerült nyerni egy 4 kyu-s ellen.
Az mondjuk érdekes volt, hogy szinte kezdő számolási hibát is vétett, nagy csoportját elfogtam, egyáltalán nem volt pengeélen táncoló helyzet. Ami azt juttatta eszembe, hogy talán maga a koncentráltság képes (először érzelmi, aztán másféle) zavart okozni a másikban? Simán el tudom képzelni.
Kicsit fura ez a szó, mert ez nem pontszerű dologra koncentrálás, hanem (amennyire persze sikerül - pont a koncentráció és az összeszedettség függvényében) az összes birtokolt gó-tudás megfelelő használata. Néhányat már megtanultam, akár lehetne is alkalmazni őket ebben a koncentrált állapotban. Ami esemény nálam az az állapot elérése. És ez úgy tűnik elég fontos.
És itt is vagyok az aikidonál: ott is folyamatosan amiatt okozok magamnak kudarcélményt, mert valami oda nem tartozó dolog vagy az "összetevők" egy része átveszi az uralmat. Van hogy elemezni próbálom (a gondolatok vezetnek), vagy éppen nagyon akarok valamit (érzelmek lepnek el), esetleg csak a mozdulatsorra figyelek, a stabilitásra pedig nem (nem figyelek mindenre)...
Irányítottból irányítóvá kellene válni, ahelyett, hogy az érzelmek és a gondolatok irányítsanak... Hát igen, hányszor mondták már edzésen, hogy nem kell annyit gondolkodnom! Sőt, ez valószínűleg azt is jelenti, hogy a kétféle terület egymással átitatását érdemes megcélozni. Általában: pl. a számokkal való munkába lelkesedést vinni, az érzelmi életbe pedig tudatosságot. Konkrétan pedig: a nyerni akarás vágyába higgadtságot, a számolgatás gyakorlatába pedig intuíciót.
Nincs kizárólagosság és nincs előre definiált jó vagy rossz. Azta, sikerült eljutnom ezekhez az ordas nagy közhelyekhez...
A poén az volt, hogy közvetlenül utána még egyet játszottam úgy, hogy a nyerés feletti izgalmamat megpróbáltam lecsendesíteni és idő kellett hozzá (mintha meg kéne lepődnöm ezen), egyáltalán nem volt könnyű azt a stabil, a táblára határolt figyelmi állapotot elérni, amikor eltűnnek a vágyak a nyerésre vagy a más miatt betolakodó gondolatok, érzések.
De a laborkísérlet sikerült, újra segített a koncentráció, 5 kyus ellen is nyertem, kissé szorosabb játékban. Tovább...
Az mondjuk érdekes volt, hogy szinte kezdő számolási hibát is vétett, nagy csoportját elfogtam, egyáltalán nem volt pengeélen táncoló helyzet. Ami azt juttatta eszembe, hogy talán maga a koncentráltság képes (először érzelmi, aztán másféle) zavart okozni a másikban? Simán el tudom képzelni.
Kicsit fura ez a szó, mert ez nem pontszerű dologra koncentrálás, hanem (amennyire persze sikerül - pont a koncentráció és az összeszedettség függvényében) az összes birtokolt gó-tudás megfelelő használata. Néhányat már megtanultam, akár lehetne is alkalmazni őket ebben a koncentrált állapotban. Ami esemény nálam az az állapot elérése. És ez úgy tűnik elég fontos.
És itt is vagyok az aikidonál: ott is folyamatosan amiatt okozok magamnak kudarcélményt, mert valami oda nem tartozó dolog vagy az "összetevők" egy része átveszi az uralmat. Van hogy elemezni próbálom (a gondolatok vezetnek), vagy éppen nagyon akarok valamit (érzelmek lepnek el), esetleg csak a mozdulatsorra figyelek, a stabilitásra pedig nem (nem figyelek mindenre)...
Irányítottból irányítóvá kellene válni, ahelyett, hogy az érzelmek és a gondolatok irányítsanak... Hát igen, hányszor mondták már edzésen, hogy nem kell annyit gondolkodnom! Sőt, ez valószínűleg azt is jelenti, hogy a kétféle terület egymással átitatását érdemes megcélozni. Általában: pl. a számokkal való munkába lelkesedést vinni, az érzelmi életbe pedig tudatosságot. Konkrétan pedig: a nyerni akarás vágyába higgadtságot, a számolgatás gyakorlatába pedig intuíciót.
Nincs kizárólagosság és nincs előre definiált jó vagy rossz. Azta, sikerült eljutnom ezekhez az ordas nagy közhelyekhez...
A poén az volt, hogy közvetlenül utána még egyet játszottam úgy, hogy a nyerés feletti izgalmamat megpróbáltam lecsendesíteni és idő kellett hozzá (mintha meg kéne lepődnöm ezen), egyáltalán nem volt könnyű azt a stabil, a táblára határolt figyelmi állapotot elérni, amikor eltűnnek a vágyak a nyerésre vagy a más miatt betolakodó gondolatok, érzések.
De a laborkísérlet sikerült, újra segített a koncentráció, 5 kyus ellen is nyertem, kissé szorosabb játékban. Tovább...
2012. január 4., szerda
Folyamatosan
Decemberben volt egy edzés, amit Karácsony Zoli tartott és bizonyos szempontból nagy élmény volt. A folyamatosság (majdnem) mindig hiányzik nálam, legtöbbször erővel vagy gyorsasággal igyekszem nem túl tudatosan betömni a hiányát, és nagyon ritkán sikerül elcsípni. Az viszont nagyon jó volt, amikor sikerült elkapni a ritmust (ez is kell hozzá?) és megfelelő sebességgel folyamatosan tudtam mozogni (persze a megfelelő irányba a megfelelő testrésszel - nagyjából).
Szóval Zolinak a mozgása, még amikor térdelésben megfordult, akkor is valahogy természetesen folyamatos volt, kilengtek oldalra a kezei, mintha végigsimított volna a tatamin. Nem volt semmi várakozás, csak egyszer lett a technika megmutatva, nem kétszer... Aztán átragadt rám ez a szünettelenség (lehet érdemesebb innen megközelíteni a dolgot?) és nem is volt fárasztó.
Amúgy mentálisan is valahogy jobb volt, talán mert kevesebbet volt alkalma az embernek gondolkodnia, terveznie, nekikészülnie. Jó lenne esténként (is) járni, mert mostanában az egy óra rövidnek tűnik. Ugyanennyi alkalom másfélszer ennyi időben azért sokat számít. Ha nem reggel, hanem bárhova máshova (mert mindenhol szinte másfél óásak az edzések) járnék, akkor már másfélszer ennyi időt töltöttem volna aikido-val. Tovább...
Szóval Zolinak a mozgása, még amikor térdelésben megfordult, akkor is valahogy természetesen folyamatos volt, kilengtek oldalra a kezei, mintha végigsimított volna a tatamin. Nem volt semmi várakozás, csak egyszer lett a technika megmutatva, nem kétszer... Aztán átragadt rám ez a szünettelenség (lehet érdemesebb innen megközelíteni a dolgot?) és nem is volt fárasztó.
Amúgy mentálisan is valahogy jobb volt, talán mert kevesebbet volt alkalma az embernek gondolkodnia, terveznie, nekikészülnie. Jó lenne esténként (is) járni, mert mostanában az egy óra rövidnek tűnik. Ugyanennyi alkalom másfélszer ennyi időben azért sokat számít. Ha nem reggel, hanem bárhova máshova (mert mindenhol szinte másfél óásak az edzések) járnék, akkor már másfélszer ennyi időt töltöttem volna aikido-val. Tovább...
2011. november 24., csütörtök
Az én elhagyása
Nos igen, "minden egy" - mondja sok bölcs írás és bármilyen irányzat szájából hangzik el, attól az állítás nem lesz más, mint ami. A mondás lényege természetesen mindenkinek mást jelent. Na, ennél klasszabb fogalmi képzavart kitalálni sem tudtam volna.
Nálam ez most annyit tesz, hogy amit (nagy szavak) az élet lényegével kapcsolatban követendő gondolatnak tartok: a másokhoz való helyes viszony kérdése - visszaköszön a góban és az aikido-ban is. Mindkettő fejlődési lehetőség, méghozzá a másokhoz (másikhoz) való kapcsolódásban való fejlődésé.
Valami ilyesmi a címe az előző Empty Board írásnak: az én elhagyása a góban. Nem tudok jobb fordítást most, a legyőzés kissé patetikus és feszült, meg talán közhelyes is, a túlhaladás pedig kissé mesterkélt, bár ez sem jó. Mindegy, nem vagyok műfordító. De a dolog teljesen nyilvánvaló. Ahogy nem a győzelem a fontos, hanem hogy elérjük a győzelmet, képesek legyünk egyre jobb játékosokat legyőzni. Ez pedig nem egy technika ismeretét jelenti, hanem azon felül (felül!) kapcsolódást a másikhoz (és kapcsolódást magunkhoz is), mert egy táblán vagyunk, vegyesen, hatással, kapcsolatokkal, kölcsönhatásokkal.
Igaziból gyönyörű kép, megvalósítani is valami hasonló lehet, amikor a fogalmi gondolatok mellett ott van a másik érzékelése is, a figyelem, az érzékenység, a válasz.
Valami ilyesmi jutott eszembe, amikor az aikido vizsgára készültem Judittal, mert éreztem, hogy magamnak sem jó az, amit csinálok. Amikor viszont valami általánosabb állapotra fókuszálok, nem kézre-lábra-távolságra, akkor valami könnyed, sima érzés fog el és az már nem is számít mi sikerül, hanem egyszerűen jó érzés csinálni.
Van hová fejlődni. Tovább...
Nálam ez most annyit tesz, hogy amit (nagy szavak) az élet lényegével kapcsolatban követendő gondolatnak tartok: a másokhoz való helyes viszony kérdése - visszaköszön a góban és az aikido-ban is. Mindkettő fejlődési lehetőség, méghozzá a másokhoz (másikhoz) való kapcsolódásban való fejlődésé.
Valami ilyesmi a címe az előző Empty Board írásnak: az én elhagyása a góban. Nem tudok jobb fordítást most, a legyőzés kissé patetikus és feszült, meg talán közhelyes is, a túlhaladás pedig kissé mesterkélt, bár ez sem jó. Mindegy, nem vagyok műfordító. De a dolog teljesen nyilvánvaló. Ahogy nem a győzelem a fontos, hanem hogy elérjük a győzelmet, képesek legyünk egyre jobb játékosokat legyőzni. Ez pedig nem egy technika ismeretét jelenti, hanem azon felül (felül!) kapcsolódást a másikhoz (és kapcsolódást magunkhoz is), mert egy táblán vagyunk, vegyesen, hatással, kapcsolatokkal, kölcsönhatásokkal.
Igaziból gyönyörű kép, megvalósítani is valami hasonló lehet, amikor a fogalmi gondolatok mellett ott van a másik érzékelése is, a figyelem, az érzékenység, a válasz.
Valami ilyesmi jutott eszembe, amikor az aikido vizsgára készültem Judittal, mert éreztem, hogy magamnak sem jó az, amit csinálok. Amikor viszont valami általánosabb állapotra fókuszálok, nem kézre-lábra-távolságra, akkor valami könnyed, sima érzés fog el és az már nem is számít mi sikerül, hanem egyszerűen jó érzés csinálni.
Van hová fejlődni. Tovább...
2011. november 23., szerda
Lépés
Szintlépés, előre lépés, fellépés, meg ilyesmi. Közben kezdő lépés, mert ugye elméletileg mindig van hová fejlődni, az új területeken pedig kezdőnek is lehet számítani. Legalábbis ahogy Suzuki írja: "Az örök kezdők szelleme sokra képes, a kitanultaké csak kevésre."
No, végigcsináltam életem első aikido vizsgáját, mától 7 kyu-s aikidoka vagyok! :) Öröm, öröm. Érdekes volt, ahogy izgultam és nem bírtam uralkodni rajta, gyanítom valami egész mély oka lehet az önértékeléssel, a világban levéssel kapcsolatban... Egyszer majd elgondolkodom rajta. Egyébként sima volt, bár gyanítom, hogy közel nem szép vagy hibátlan, de megfelelő. Ennyi most elég ettől a naptól, akármennyire megszokta az ember a "többet-jobbat-messzebbre" hozzáállást, erre most nagyon jó gondolni.
A poén az, talán nem véletlen, hogy ma léptem át a KGS-en 8-ról 7 kyu-ra (a kezdeti nagy ingadozások és hosszú 8k-s játszmasorozat után). Hiába nem jött össze a 11.11.11-i vizsga, ahogy először terveztem, most mégis megünnepli az "univerzum", vagy legalábbis én benne, hogy megvolt valami kézzelfogható lépés.
Régebben azt gondoltam, nem kell vizsga. Most tényleg olyan, mint amikor felérek egy lépcső (EGY lépcső) "tetejére", kicsit másképp is látja a dolgokat, nem véletlenül készült fel és jegyezte meg a tananyagot, kicsit pedig húzza még feljebb is. Talán még a közösséghez is közelebb hoz, igazodik az ember ehhez a rendszerhez ilyen módon is. Tovább...
No, végigcsináltam életem első aikido vizsgáját, mától 7 kyu-s aikidoka vagyok! :) Öröm, öröm. Érdekes volt, ahogy izgultam és nem bírtam uralkodni rajta, gyanítom valami egész mély oka lehet az önértékeléssel, a világban levéssel kapcsolatban... Egyszer majd elgondolkodom rajta. Egyébként sima volt, bár gyanítom, hogy közel nem szép vagy hibátlan, de megfelelő. Ennyi most elég ettől a naptól, akármennyire megszokta az ember a "többet-jobbat-messzebbre" hozzáállást, erre most nagyon jó gondolni.
A poén az, talán nem véletlen, hogy ma léptem át a KGS-en 8-ról 7 kyu-ra (a kezdeti nagy ingadozások és hosszú 8k-s játszmasorozat után). Hiába nem jött össze a 11.11.11-i vizsga, ahogy először terveztem, most mégis megünnepli az "univerzum", vagy legalábbis én benne, hogy megvolt valami kézzelfogható lépés.
Régebben azt gondoltam, nem kell vizsga. Most tényleg olyan, mint amikor felérek egy lépcső (EGY lépcső) "tetejére", kicsit másképp is látja a dolgokat, nem véletlenül készült fel és jegyezte meg a tananyagot, kicsit pedig húzza még feljebb is. Talán még a közösséghez is közelebb hoz, igazodik az ember ehhez a rendszerhez ilyen módon is. Tovább...
2011. november 3., csütörtök
Első vizsga
No, kijelölődött Balázs által a jövő szerdai vizsga időpontja - ez mondjuk nem volt szép mondat, de fáradt vagyok. Kíváncsi vagyok hogyan sikerül, elizgulom-e magam, vagy kijön az, amit nem voltam hajlandó kihozni magamból azzal, hogy halogattam a vizsgát. Azt hiszem a jó lábmunka a legfontosabb, meg a csípő mozgása, a többi már nem olyan fontos. Eltéveszteni nem fogom, szerintem legalábbis, azt hiszem az lesz a legjobb, hogy ha egyszerűen úgy veszem: a legjobbat hozom ki magamból.
Régebben nem hittem volna, hogy így is lehet gondolkodni egy vizsgáról, azt hiszem alapvetően nem bíztam magamban és azért nem vizsgáztam. Valószínűleg van abban igazság, hogy ha megvan egy vizsga, akkor annak az anyagára másképp, valami felelősséggel tekinthet az ember: azt tudja. Valamilyen szinten. Nem kérdéses. Nem lehet bizonytalan benne - és ez a hozzáállás hozzásegítheti a technikában is a biztonsághoz. Végülis minden belül (fejben) dől el. Tovább...
Régebben nem hittem volna, hogy így is lehet gondolkodni egy vizsgáról, azt hiszem alapvetően nem bíztam magamban és azért nem vizsgáztam. Valószínűleg van abban igazság, hogy ha megvan egy vizsga, akkor annak az anyagára másképp, valami felelősséggel tekinthet az ember: azt tudja. Valamilyen szinten. Nem kérdéses. Nem lehet bizonytalan benne - és ez a hozzáállás hozzásegítheti a technikában is a biztonsághoz. Végülis minden belül (fejben) dől el. Tovább...
2011. szeptember 21., szerda
Vizsga célok
No, nekifutok az első aikido vizsgának, ami azért igazi változás mert már olyan régi az a hozzáállásom, hogy nem vizsgázok, amíg nem tudom jól, hogy valójában egy nagyobb elhatározás nélkül szerintem sosem vizsgáznék. Mert sosem fogom olyan jól tudni.
Ráadásul paradox, hogy pont a vizsga segíti talán a legjobban az akármilyen szintű birtokba vételét a tudásnak. Egyrészt a nevek megtanulása, rálátás a technikák rendszerére, a legfontosabb hibák felismerése és mentálisan is kell ilyen "határátlépés" mindenképp, amikor mást csinálok, mint amit eddig. Elméletileg jövő héten.
Tovább...
Ráadásul paradox, hogy pont a vizsga segíti talán a legjobban az akármilyen szintű birtokba vételét a tudásnak. Egyrészt a nevek megtanulása, rálátás a technikák rendszerére, a legfontosabb hibák felismerése és mentálisan is kell ilyen "határátlépés" mindenképp, amikor mást csinálok, mint amit eddig. Elméletileg jövő héten.
Tovább...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)