42

Nohát, a héten kétszer is elém jött a korom, mármint, hogy hány éves vagyok. Tanulságos volt, szinte kizárt, hogy ne legyen hosszabb távú hatása, tudomásul kell vennem, hogy van ilyen tényező is.


Először blog.hu-s gó blogon, ahol még én is éreztem valami finom nyugalmat a játszmában, aztán egy KGS játszmában, ahol nagyon kedves módon klasszul elmondott pár dolgot a 3k-s "weird" nevű játékos, amiről biztos látta, hogy nem is sejtem, hogy figyelembe kellene venni... :)

A vége az lett, hogyaszondja, "you are not so yung, so you need to play more steadily - kids can learn to attack, but oldies need to be more sensible". És ezt arra értette (arra is), hogy egyszerűen egy kényes szituban, a lépésem előtt nem számolom végig azt, hogy egyáltalán el lehet-e vágni azt és milyen következménye lehet. Kínos. Úgy látszik kezdek annak a közelébe jutni, hogy ami eddig megfelelt, nagyon sokáig, az már nem jó.

De az is lehet, hogy már nem úgy játszom vagy tanulom a gót, mint régebben. Lehet a KGS rang is hozzájárult ehhez: ameddig csak a Dragon-on voltam, addig szépen lassan fejlődtem. A KGS 5 fokozattal erősebbnek mond, de itt tanácstalan vagyok.

Aztán az is lehet, hogy az életem változott úgy meg, hogy a körülmények áthangoltak és most nem vagyok arra képes, amire pár éve. Esetleg a képességem veszett el valamire, nem csak a körülmények miatt.

A fentiek alapján egyértelmű, hogy lassabban, ritkábban kell játszanom. Többet kell számolnom. Jobban tisztában kell lennem az alapvető formákkal. Ez már bőven sok célkitűzés egy időre... :)

Aikido-ban is látszik ez. Ahogy a tatabányai srác is mondta: a főiskola alatt heti 10 edzés simán. Most én azt érzem, hogy a héten a negyedik már megerőltető, a rendbejött térdem is megérzi.

Atya világ! Fel kell nőnöm? Nem lehetek már olyan vad, gyerekes, amilyennek jó még most is lennem? Vagy átt kell raknom egy másik területre ezt a hozzáállást?