Kezek párbeszéde

Elsőre olyan sokat nem lehet ehhez a fejezethez hozzáfűzni, lefordítanom meg felesleges, jobb az eredeti.

Emlékszem, a személyiség többször kiütközött már a játszmáimnál. Egy norvég sráccal például nagyon sokat játszottam még a KGS-en, pont azért, mert szimpatikus volt a stílusa, vonzó, erős volt és akartam tanulni tőle azzal, hogy jóval gyengébbként újra és újra nekifutottam.

Vagy amikor egy cseh/szlovák sráccal játszottam és kénytelen voltam stratégiát változtatni egy nagy 25-ös táblán, mivel volt hely, aztán a végén megjegyezte, hogy mintha nem is ugyan az a személy lett volna a végén, mint aki elkezdte.

Számomra nagyon mély a filozófia, amit itt megnyit és teljesen egyet tudok érteni vele: "What matters is the quality of the process, not its results. Thus, a conversation is not evaluated on the basis of what one learns from it or accomplishes by it, but on the basis of how entertaining or fascinating it is to participate in it. A conversation is an example of an activity that is an end in itself."

Ha úgy vesszük, ez mindenre igaz lehet. Zolival is ezt beszéltük a múltkor, hogy amit góban megléphet az ember, a fejlődés, az a lehetőség ott van az aikido-ban, vagy a mosogatásban is. Innentől kezdve egyéni dolog, hogy ki hol keresi. Az, hogy ha több helyen is megtalálja, valószínűleg a magasabb szintet jelenti.

A tisztelet és a közös alkotás mind rendben van, a szöveg végén még az fogott meg, hogy ha nyerésre állok, akkor az az igazi értéke a helyzetnek, ha hívom magam után a másikat és szeretném, ha csinálna valami olyasmit, ami kihívás, ami fordít a játékon, ami jó "beszélgetőtárssá" teszi őt ebben a beszélgetésben.

Volt már olyan, hogy az elvesztett játszmában gyönyörködtem, tisztelet és öröm volt bennem. Olyan is volt, hogy a saját játékom okozott örömöt, főleg azért, mert jelen tudtam lenni és a legjobban csináltam, ahogy tőlem tellett (ez mondjuk tényleg kevesebbszer fordult elő).

Érdekes tudatállapotba vezet ez a beszélgetés-téma, főleg, ha egy versenyre gondolok. Bár ha komolyabb stratégiát akarok felépíteni, az nem megy anélkül, hogy megértsem a másik szándékát, azt pedig a beszélgetésben lévő figyelem nélkül elég nehéz. :)