Érdekes átélni azt, hogy most egy jó ideje nem mozdulok erőben, mintha beragadtam volna. A KGS-en szembesülök azzal - persze nem játszottam millió játszmát, de most éppen ezt nem tudom meglépni, legyőzni -, hogy a középjátékot alaposan elvesztem.
Legalábbis amit annak gondolok. Azt a részét, ami a megnyitások után eldönti, hogy ki milyen irányból tud közelíteni a középhez. Nyilván itt játszik az is, hogy a széleknél mikor hagyom abba a csatát, mert több pontot tudok szerezni középen. Ez sem tiszta nálam.
Szóval a lokális figyelem helyett valahogy az egész táblára kéne fókuszálnom, meglétni a születő erőket, előrenézni, merre alakulhat, esetleg még azt is észrevenni, hol van még a szélen jétáktér, mit mire lehet cserélni, feláldotzni, nem konkrét csoportokkal, hanem nagyobb részekben gondolkozva.
Kitaláltam, hogy vizuálisan (belső képekkel) fogom ezt megoldani. Egy ilyen helyzetben, amikor eszembe jut, hogy talán mérlegelni kéne, megkeresem a gócpontokat, a nagyobb rabolható területeket, a veszélyes alakzatokat, a gyengéket, mindent ami jó vagy ártalmas lehet a másiknak vagy nekem. Eztán pedig mindegyikre rárakok egy piros korongot. Van amelyikre sötétebbet, vagy átlátszóbbat, kicsit, nagyot, esetleg pulzálót... Aztán kialakul, hogy melyik terület is az, amelyik a legfontosabb sorrendben. És talán az is, hogy mi keresnivalóm ott.
Valószínűleg sokféle gondolkodás kell a jó játékhoz. Nem csak egyféle. :)
2011. augusztus 24., szerda
Piros foltok
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése