2013. szeptember 19., csütörtök

Útkereszteződés

Összeért két vonal, legalábbis a fejemben, ma keresztezte az aikido a go egymás útját, a kis körben legendás Muki cukiban (nagyon jó cukrászda szerintem), edzés után.

Elvittem reggel az edzésre a kis táblalapot és valamennyi követ, mert Zolinak ajánlottam a gót és így már lett alapja annak, hogy góklubot erőltessek a többiekre. :) Tiborral néhány atari-go után Petivel is volt egy, aztán Zoli maradt, ő viszont úgy tűnt rendes játszmára lenne vevő, úgyhogy 5 köves előnnyel játszottunk egyet.

Ahogy sokmindenben, most is azt vettem észre, hogy egyrészt nagyon ráerőltetem a másikra, amit szeretnék, tehát ha lépett egy rosszat, akkor javítottam és ez valószínűleg nem volt jó. Végülis az edzéseken sem így megy a dolog, nem javítanak ki mindent, hanem lassan tanulja meg az ember - lehet Tibort és Petit el is riasztottam kicsit.

Zoli mondta is, hogy a saját hibájából akar tanulni. Ez egyébként érdekes volt. Legalábbis, ahogy láttam. Egyrészt mert teljesen nyugodt maradt, nem tudom mi felé irányult a dolog, ahogy utólag felidézem semmi felé. Tehát nem győzni akart, vagy beletanulni, hanem csak csinálni úgy, ahogy éppen tudja. Kontraszt ehhez képest, hogy én amikor vesztettem, akkor az kicsit felzaklatott, nyugtalan lettem.

A játszmában egyébként mohó voltam, túl sok vágási pontot hagytam, mert két átlóban próbáltam két sarkot becserkészni, aztán (jó, kis segítséggel) levette egy csoportomat, amivel szinte mind a négy sarok az övé lett. Szép volt. Ha úgy nézem, biztonságosan játszott, akkor is, ha lépett szerintem felesleges lépéseket, ami egy elsőjátszmás játékostól teljesen oké, de a végén még hasznosnak is bizonyultak az első vonalra rakott kövek! :)

Szóval igen érdekes reggel volt ez: az aikido edzőmmel játszottam go-t és vesztettem - ebben is tanulhatok tőle. És ez a 111. bejegyzés. :)
Tovább...

2013. szeptember 15., vasárnap

Kezek párbeszéde

Elsőre olyan sokat nem lehet ehhez a fejezethez hozzáfűzni, lefordítanom meg felesleges, jobb az eredeti.

Emlékszem, a személyiség többször kiütközött már a játszmáimnál. Egy norvég sráccal például nagyon sokat játszottam még a KGS-en, pont azért, mert szimpatikus volt a stílusa, vonzó, erős volt és akartam tanulni tőle azzal, hogy jóval gyengébbként újra és újra nekifutottam.

Vagy amikor egy cseh/szlovák sráccal játszottam és kénytelen voltam stratégiát változtatni egy nagy 25-ös táblán, mivel volt hely, aztán a végén megjegyezte, hogy mintha nem is ugyan az a személy lett volna a végén, mint aki elkezdte.

Számomra nagyon mély a filozófia, amit itt megnyit és teljesen egyet tudok érteni vele: "What matters is the quality of the process, not its results. Thus, a conversation is not evaluated on the basis of what one learns from it or accomplishes by it, but on the basis of how entertaining or fascinating it is to participate in it. A conversation is an example of an activity that is an end in itself."

Ha úgy vesszük, ez mindenre igaz lehet. Zolival is ezt beszéltük a múltkor, hogy amit góban megléphet az ember, a fejlődés, az a lehetőség ott van az aikido-ban, vagy a mosogatásban is. Innentől kezdve egyéni dolog, hogy ki hol keresi. Az, hogy ha több helyen is megtalálja, valószínűleg a magasabb szintet jelenti.

A tisztelet és a közös alkotás mind rendben van, a szöveg végén még az fogott meg, hogy ha nyerésre állok, akkor az az igazi értéke a helyzetnek, ha hívom magam után a másikat és szeretném, ha csinálna valami olyasmit, ami kihívás, ami fordít a játékon, ami jó "beszélgetőtárssá" teszi őt ebben a beszélgetésben.

Volt már olyan, hogy az elvesztett játszmában gyönyörködtem, tisztelet és öröm volt bennem. Olyan is volt, hogy a saját játékom okozott örömöt, főleg azért, mert jelen tudtam lenni és a legjobban csináltam, ahogy tőlem tellett (ez mondjuk tényleg kevesebbszer fordult elő).

Érdekes tudatállapotba vezet ez a beszélgetés-téma, főleg, ha egy versenyre gondolok. Bár ha komolyabb stratégiát akarok felépíteni, az nem megy anélkül, hogy megértsem a másik szándékát, azt pedig a beszélgetésben lévő figyelem nélkül elég nehéz. :)
Tovább...

2013. szeptember 9., hétfő

Önbizalom és változtatás

Góban most több új dolgot gyakoroltam és a jelek szerint van látszatja, aikido-ban viszont erősen küzdelmes a "másképp csinálni" esete.

Elkezdtem a tsumego nézegetést és néhány profi játszmát is kiraktam, ami egészen frissnek hatott amiatt, hogy valami átjött a lépések ritmusából, a figyelem központjából, ami alapján talán valamit fel tudtam venni az én játszmáimba is. Nagyon valószínű, hogy igen, mert most az OGS-en 7 vagy 8 játszmát sorban nyertem, ami lehet véletlen is, de őszintén szólva magabiztosabb vagyok, mint akár nyáron voltam. Érzem, hogy többen, akikkel játszom, nem alkalmazzák azt a fajta lazaságot, rugalmasságot, nagyobb hatású lépéseket, amit éreztem a profi játszmákon és próbáltam beleérezni a sajátjaimba is. Így előnyben érzem magam velük és a jelek szerint a játszmákban is előnyben vagyok.

Az első őszi edzésen viszont kudarcélményem volt, mert összeakadt a kezem, nem tudtam hogyan csináljak egy egyszerű kotagaeshi-t shomen-uchi-ból. Kész voltam. Renáta azt mondta, hogy mintha előre eldönteném, hogy nem sikerül, úgyhogy itt valami feloldani való van az elmémben, de ez tudatosan attól félek nehéz lesz, mert pont ott lehet a megkötés.
Tovább...

2013. szeptember 6., péntek

Vetélések

A 9x9-es játszmákban most a nagy számok miatt (bár ezek sem igazán nagyok) most van több hasonló szitu. Leválasztott, vagy invázióra szánt csoportok elhalálozásai vannak rajtuk, amikor ezen a pici táblán olyan nagy az uralma a területen az egyiknek, hogy igaziból nincs esélye a másiknak megélni.

Ezek a képek azt a helyzetet mutatják, amikor a halál már biztos, esetleg csak egy elnézett lépésnek köszönhetően tudnának megélni a sarokra pályázó csoportok (a következő lépést jelöli az "a").

Élvezetesek ezek a 9-es összecsapások, késélen billegő, koncentrált izgalom van bennük. Olyan mintha mindegyik egy kombinált élethalál harc feladvány lenne. :)




Tovább...

2013. szeptember 5., csütörtök

Beszűkült döntéshelyzetek

Megint egy kilences játszma, több hibával, ami sikerült kihasználni, de megint nem én voltam az erősebb (önmagamnál).

A 39. lépésig okés, bár nekem kérdés volt, hogy a bal alsó csoportom seki-ben él-e meg, vagy sikerül elkapni a fehér bennszülötteket. Aztán a 40. lépés elfelejtkezett arról, hogy kössön, talán bízott abban, hogy megél a sarokban önmaga, de ez még nekem is kérdéses lett volna. Viszont utána sem törődött vele, pedig azt hiszem a közmondás szerint ez "fontos" lépésnek számít: "a nagy lépés előtt lépd meg a fontos lépést" - vagy valami ilyesmi. Szóval a bal felső fehér sarok szerintem veszélyben van a 40. lépés után.

48-cal még mindig köthetett volna, de akkor fekete biztos elkerüli a seki-t, és talán még ezt is megengedhette volna magának fehér a 6,5 pontos komi, meg persze a jobb alsó viszonylag nagyobb területe miatt.

Aztán az 52-est sem értem, mert igaz, hogy fenyegeti feketét, de ez nem valódi fenyegetés, ellenben elveszít egy lehetőséget a bal felső csücsökbe rakásra, ami feltétele, hogy megéljen a csoportja. Aztán már késő neki.

(;GM[1]FF[4]CA[UTF-8]AP[CGoban:3]ST[2]
RU[Japanese]SZ[9]KM[6.50]
GN[Baby_Lucifer's mini-tournament]PW[popopok]PB[zhal]WR[21k]BR[18k]DT[2013-08-26,2013-09-05]CP[Creative Commons: Attribution-NonCommercial 3.0 Unported]GC[Game ID: 440771]EV[OGS Minitournament: Baby_Lucifer's mini-tournament]PC[Online Go.com: http://www.online-go.com]RE[B+11.50]
;B[ce]
;W[ee]
;B[de]
;W[ed]
;B[gc]
;W[cc]
;B[ge]
;W[dg]
;B[cg]
;W[bd]
;B[eg]
;W[df]
;B[cf]
;W[dh]
;B[ch]
;W[ff]
;B[fg]
;W[ef]
;B[be]
;W[gf]
;B[eb]
;W[ec]
;B[fb]
;W[bh]
;B[di]
;W[eh]
;B[bg]
;W[af]
;B[ae]
;W[ag]
;B[ah]
;W[ai]
;B[bf]
;W[ei]
;B[ci]
;W[he]
;B[hd]
;W[hf]
;B[db]
;W[cb]
;B[hb]
;W[fd]
;B[gd]
;W[da]
;B[ea]
;W[ca]
;B[cd]
;W[ac]
;B[dc]
;W[bb]
;B[ad]
;W[dd]
;B[ah]
;W[ag]
;B[bc]
;W[ic]
;B[id]
;W[bd]
;B[aa]
;W[ah]
;B[bc]
;W[ie]
;B[ab]
;W[fc]
;B[]
;W[]
;TW[if][eg][fg][gg][hg][ig][fh][gh][hh][ih][fi][gi][hi][ii]TB[ba][ca][da][fa][ga][ha][ia][bb][cb][gb][ib][ac][cc][hc][ic][bd][af][ag][ah][bh][ai][bi]C[Result: B+11.5
]N[RESULT])

Tovább...

2013. szeptember 4., szerda

Kilences kanyar

Néha lenyűgöz a 9-es tábla sajátossága, ahogy egy-egy kőnek meg tud nőni a jelentősége és a szűk hely miatt nagyon hamar véres vége tud lenni egy játszmának. Most az OGS-en rekord mennyiségű játszmám fut, több, mint 100, amik között van 9-es tournament is, ez a játszma pedig egy fura tömegmészárlás lett...

Pedig nem úgy indult és azt hittem nem jön össze, mert olyan nyilvánvaló volt a vége felé, hogy el akarom venni a szemét, aztán még az is segített, hogy seki-be fordult a bal felső sarok.

A 43. lépésemig például azt hittem, ez kész, vesztettem, még a seki-t sem ismertem fel, aztán a 45-össel elkezdődött a leszámolás.

Tényleg fura ez a kilences tábla, érdekes párbajok tudnak lenni rajta, nem is harcok vagy csaták, hanem szinte max 3-4 személyes összecsapások. Ha írói akarok lenni, akkor itt az egyik fekete beette magát a sarokba és tartotta a kardját úgy, hogy nem fértek hozzá, a másik fekete pedig egy príma csellel sorban levágta fehér páncélját, mire az inkább megadta magát, mintsem hogy lefejezzék. :)

(;GM[1]FF[4]CA[UTF-8]AP[CGoban:3]ST[2]
RU[Japanese]SZ[9]KM[6.50]
GN[Baby_Lucifer's mini-tournament]PW[Fleam]PB[zhal]WR[24k]BR[18k]DT[2013-08-26,2013-09-03]CP[Creative Commons: Attribution-NonCommercial 3.0 Unported]GC[Game ID: 440767]EV[OGS Minitournament: Baby_Lucifer's mini-tournament]PC[Online Go.com: http://www.online-go.com]RE[B+Resign]
;B[fc]
;W[cg]
;B[dg]
;W[df]
;B[eg]
;W[ef]
;B[gg]
;W[gf]
;B[hg]
;W[dc]
;B[cd]
;W[dd]
;B[ce]
;W[cf]
;B[de]
;W[ee]
;B[cc]
;W[ed]
;B[cb]
;W[db]
;B[hf]
;W[ge]
;B[he]
;W[hd]
;B[hc]
;W[gc]
;B[id]
;W[gd]
;B[hb]
;W[gb]
;B[ha]
;W[ca]
;B[ba]
;W[be]
;B[bd]
;W[bb]
;B[da]
;W[af]
;B[ad]
;W[ab]
;B[ch]
;W[bh]
;B[dh]
;W[ci]
;B[bi]
;W[ai]
;B[di]
;W[ag]
;B[bi]
;W[ah]
;B[bf]
;W[bg]
;B[ae]
;W[ea]
;B[fa]
;W[ga]
;B[eb]
;W[fb]
;B[ea]
;W[ec]
;B[ca]
;C[Result: B+R
]N[RESULT])
Tovább...